A világ legszebb helyén élünk, a Dunakanyarban. Csodálatos napfelkelték, naplementék, csillagfényes éjszakák, Duna-parti nappalok váltakoznak. Remek adottságú erdőkkel és mezőgazdasági területekkel rendelkezünk. Pár perc alatt kijutunk valamilyen erdei túraútvonalra, vagy a Duna-partra.
Rengetegen látogatnak hozzánk, hogy legalább pár napra élvezzék ezeket az előnyöket, a strandokat, a kirándulóhelyeket, a tiszta levegőt, a folyó és a hegyek látványát, a helyi termelők áruit. Olyan, mintha kicsit megállt volna az idő egy tisztább, érintetlenebb korban. Pedig sok minden változik, és kétségkívül vannak jó és kevésbé előnyös változások.
Érdemes visszatekinteni, hogyan éltek elődeink a környéken. Együtt éltek a természettel, az állatokkal. A legtöbb helyen volt állattartás, gyümölcstermesztés; a fűszerkert, a veteményes is biztonságot adott; a településen mindenki befőzött, elrakott, savanyított, a kisközösségeken belül pedig bármit lehetett cserélni. Nem vásároltak felesleges dolgokat az emberek, nem használtak tengernyi műanyagot, és kidobás helyett mindent megjavítottak, újrahasznosítottak.
Ehhez képest mára nagyon megváltozott a természettel való békés kapcsolatunk. Gyorsan élünk, gyorsan fogyasztunk, kivágjuk a fákat, kihalásszuk a halakat, nagy házakat és gyárakat építünk, repülővel ruccanunk el hétvégézni. Lebetonozzuk a kerteket, patakokat, és kivezetjük az értékes vizet az országból – pedig egyre ritkábban, viszont egyre nagyobb mennyiségben esik. Tüzeket gyújtunk, mert nincs türelmünk kivárni, amíg a természet földdé alakítja a faleveleket. Eldobáljuk a cigicsikket, ami mérgezi a talajt és a vizeinket, aztán műanyagpalackban hordjuk haza a vizet, amivel sok szemetet termelünk és mikroműanyagokat viszünk a szervezetünkbe. Másik kontinensről való, műanyagba csomagolt, vegyszerezett gyümölcsöket eszünk.
Autóval járunk dolgozni, és elfelejtünk kiszállni, hogy megcsodáljuk a naplementét…
Pedig elképesztően szerencsések vagyunk, mert itt élhetünk, és ez a kivételezett helyzet azt is jelenti, hogy leginkább mi tehetünk azért, hogy ez a régió ilyen értékes maradjon. A mi feladatunk, hogy vigyázzunk a Földre, a természetre. Tartsuk tisztán, segítsünk neki regenerálódni! Vegyünk fel környezettudatos szokásokat! Hogy hol kezdjük? Ehhez adunk az alábbiakban néhány egyszerű tippet.
- Nem mindegy, mivel közlekedünk a hétköznapokban. A környék ideális a kerékpárral és vonattal történő közlekedéshez, de megfontolandó a telekocsi használat is, hogy ne egyedül üljön mindenki az autóban.
- Ha utazni vágyunk, inkább kevesebbszer, de hosszabb időre repüljünk, de izgalmas belföldi alternatívák is vannak.
- A hétvégi kirándulásokra vigyünk magunkkal szemeteszsákot, kesztyűt és tisztítsunk meg egy szakaszt. A gyerekeink még szívesebben jönnek legközelebb!
Az is számít, hogy mivel és mennyit fűtünk. Szemetet, nedves fát semmiképp se használjunk, rengeteg rákkeltő anyag kerül ilyenkor a levegőbe. Érdemes néha megnézni, mi jön ki a saját kéményünkön. A rossz minőségű füst az egész környéket élhetetlenné teszi. Aki teheti, használjon megújulót, vagy fűtsön energiatakarékosan, de semmiképp ne tegyen rossz fát a tűzre (az a csodálatos magyar nyelv!). - Kertészkedjünk, és főzzünk szezonálisan! Pár óra a kertben jót tesz az egészségünknek, a saját zöldség pedig mindennél ízletesebb! Főzzünk be télire! Ha az összegyűjtött esővízzel öntözünk, jót teszünk a pénztárcánknak és a környezetnek is!
- Igyekezzünk helyi termelőktől vásárolni, hogy az ellátási láncot minél inkább lerövidítsük, így nincs szükség üzemanyagigényes szállításra. Ezeknek az élelmiszereknek nincs idejük megromlani, maximális a tápanyagtartalmuk, és nem kezelik felesleges vegyszerekkel őket, hogy kibírják a szállítást. De ha helyben vásárolunk, a pénzünk a környéken marad, ami segít fenntartani a termelőket és munkahelyeket teremteni. Ez létfontosságú a hosszú távú élelmiszerbiztonságunk szempontjából is, amire a jelenlegi háborús helyzet is rávilágított. A legtöbb településnek van jelenleg kihasználatlan mezőgazdasági területe, ezeket is érdemes lenne hasznosítani.
- Ha visszafogjuk a vöröshús-fogyasztásunkat, az mindenképpen jót tesz a Földnek: minden máshoz képest elképesztően nagy a helyigénye, a víz-, és takarmányigénye, ráadásul az ehhez kapcsolódó metángáz-kibocsátás is.
- Végül pedig: ne vásároljuk túl magunkat, ajándékozzuk el a felesleges tárgyainkat! Rendezettebb lesz a környezetünk, kevesebb a szemét, nyugodtabb az életünk.
A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elérhető FaceBook-on, Instagramon és a email-címen. Ha szeretnétek csatlakozni, kérdésetek van, keressetek bennünket!
