Töretlenül emelkednek az Árpád-kori templom újraépített falai Fót határában. A folyamatban lévő kőművesmunka mellett az idei évben is megrendezték szeptemberben a „Rom-Run” néven hirdetett futóversenyt a romhoz, októberben pedig a szokásos templomtúrát. Mindkét eseménnyel a templommentő alapítvány a pusztában található épülő templom népszerűsítését kívánta elérni.
Október 5-én – az előző napon még zuhogó eső ellenére – közel 80 fő vett részt a 6 km-es túrán. Az útvonal Fót központjából indult érintve a város különböző felekezeteinek templomait, majd a Mogyoródi-patak mentén érték el az épülő régi-új templomot.
Akik teljesítették ezt a jókedvű kirándulásnak is beillő sétát, azokat meglepetésként és jutalomként a helyszínen tárogató hangja örvendeztette meg. Több dallam is fölcsendült, többek közt a „Boldog asszony anyánk” című egykori himnuszunk is.
A tárogató a kuruc korban vált híressé, de már a honfoglalás korában is ismerte a magyarság. Éles, messziről is kitűnően hallható dallamaival parancsokat, üzeneteket is közvetítettek, máskor a tábori énekek, táncok elengedhetetlen hangszere volt. A Rákóczi-szabadságharc leverése után elhallgattak a tárogatók. A labancok betiltották, elkobozták, a begyűjtött tárogatókat eltüzelték, mert hangja a magyarok nemzeti összetartását jelenítette meg. Elrejtését keményen büntették. Ennek ellenére, ha megfogyatkozott is a tárogatók száma, múzeumaink ma is több eredeti kuruc tárogatót őriznek. Magyarország ezeréves fennállásának évfordulójára, a milleniumra hangszerünket korszerűsítették. Ezt az ún. reform tárogatót két budapesti hangszergyáros alkotta meg. Az így módosított hangszer az oboának, a klarinétnak és a fagottnak a hangját egyesíti. „A tárogató a magyar lélek hangja”– mondják. Viszonylag kevesen játszanak rajta, mégis ismerik hangját egész Európában, Amerikában és Ausztráliában is. Magyar hangszerként tartják számon az egész világon. A tárogató 2014 óta nemzeti kincsünk, hungarikum! Ennek ellenére zeneiskoláinkban sajnos még most is igen ritkán választható tantárgy.
A templomtúra résztvevői találkoztak Znamenák Gyula tárogatóssal, aki maga sem zeneiskolában tanult meg a hangszeren játszani. A vele készült interjú során a következőkről számolt be:
„Tizenkét évvel ezelőtt, hatvanöt éves koromban kezdtem klarinétozni és kottát olvasni. Tárogatót egy hangszerjavítónál láttam először. A hangját azonban korábbról ismertem már, gyerekkoromban hétvégenként valaki tárogatózott a falunkban. A hangszerésztől azt is megtudtam, hogy létezik a Rákóczi Tárogató Egyesület, melynek tagjai évente Szerencsen országos, ötévente Vaján világtalálkozón vesznek részt.
No, én hamarosan vásároltam egy tárogatót, s a klarinétozás mellett elkezdtem fújdogálni a tárogatót is. Nagyon sok mindent köszönhetek a tárogatónak! Időskoromra ebben az Egyesületben találtam egy olyan nagyszerű közösséget, ahol a zene van a középpontban és emellett mindenki igaz magyar ember. 10 éve tárogatózom. Azóta nagyon sok tárogatós barátom van. Rendszeresen találkozunk valamelyikünknél. Tárogatózunk, beszélgetünk. Idén augusztusban Fótra szerveztem egy tárogatós találkozót, amely során hangversenyt adtunk a gyönyörű katolikus templomunkban. Itt 16 tárogatós lépett fel egyénileg és együttesként is. Nagy sikert arattunk!”
A fóti (sikátori) templom feltehetően Szent István rendeletére épült. A Szent Mártonnak fölszentelt templom romos maradványa a rendszerváltásig létező, egykori Alagi Állami Tangazdaság Tehenészeti Telep területén található. Ma a 110 m2 területen álló rom zárványként található egy külföldi konzorcium tulajdonában lévő szántóföldön. Sorsa magán viseli nemzetünk zivataros történelmének nyomait. A tatárok elpusztítottak, de az akkori népek újra felépítették. Később a törökök is lerombolták, s az elnéptelenedő település is csak távolabb újult meg. A romos állapotú templom így magára maradt, állapota tovább romlott. 1944 őszén a környéken zajló harcokban belövést kapott, majd a használható köveket a lakosság elhordta. Sorsa ezzel végképp megpecsételődött. A maradékot elrejtette a sűrű aljnövényzet. Az alig csizmaszárig érő falmaradványokat 2018-ban fedezték föl természetben futni szeretők.
A templom újjáélesztését célul kitűző civil csoport kitartó szervező munkával, köszönhetően a Magyarságkutató Intézet régészeinek, a műemlékvédelmi hatóságok engedélyével, számos komoly értékű önzetlen felajánlásnak, az önkormányzat jóindulatának köszönhetően, továbbá Pest vármegye pályázati támogatásával elérte, hogy a templom szentély része jó eséllyel még az idén fedél alá kerülhet.
A következő idei esemény a helyszínen, a Márton naphoz kötődő szentmise lesz november 10-én, 11:30 órakor! Azt követően decemberben, a leghosszabb éjszaka sötétségében tábortűz mellett adunk hálát és emlékezünk meg az idő múlásáról.
Windhager Károly
