Ma is élénk emlékként él a sportkedvelők szívében Szepesi György frenetikus közvetítése az 1964-es tokiói olimpia egyik legizgalmasabb, óriási feszültséget hozó összecsapásáról, a magyar-szovjet férfi vízilabda-válogatott mérkőzésről. Ki ne emlékezne az utánozhatatlan közvetítésre, arra a hosszú perceknek tűnő másodpercekre, amikor Szepesi György valósággal követelte a kiváló balkezes magyar játékostól, hogy: „Lőj, Dömötör, lőj!” …
Köztudott, hogy Szepesi György már életében halhatatlanná tette a legendás felszólításával Dömötör Zoltánt, aki, ha nem is lőtt, hanem ejtett, az ő íveléses góljával nyert a szovjetek ellen 5-2-re, és lett aranyérmes az 1964-es tokiói olimpián a magyar pólóválogatott.
– Dömötör Zoltán egy igazi legenda, egy ikon volt, aki sajnos 2019. november 20-án, életének 85. évében itt hagyott bennünket – mondta az uszodaavató ünnepség után Csoma Attila önkormányzati képviselő, akitől azt is megtudhattuk, hogy az önkormányzat az ő javaslata alapján választotta az új uszoda névadójának Dömötör Zoltánt.
– Dömötör Zoltán igazi példakép, aki olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, Eb-aranyérmes úszó volt. Talán kevesen tudják – idézi a legendás vízilabdázó sportkarrierjét –, hogy úszóként kezdte pályafutását, és alig 19 évesen, 1954-ben, Torinóban tagja volt az Európa-bajnokságot nyerő 4×200-as gyorsúszóváltónak. Csak később pártolt át a vízilabdához, ahol úszótudását hasznosítva, ráadásul balkezesként gyorsan a legjobbak közé került.
A válogatottban 116 mérkőzésen játszott, a legnagyobb formában a tokiói olimpián, amikor az aranyérmet bebiztosító gólját is szerezte. Előtte Rómában, utána pedig Mexikóvárosban volt tagja a bronzéremig jutó magyar csapatnak, és tagja volt a Budapesten, 1958-ban, majd Lipcsében, 1962-ben Európa-bajnok válogatottban is. Az Olimpiai Bajnokok Klubjának 2004-től 2012-ig volt elnöke.
Dömötör Zoltán sportpályafutása, életútja példaértékű, olyan egyéniség volt, akinek teljesítménye követendő szép példa a ma ifjúsága számára – jelentette ki Csoma Attila, aki örömét fejezte ki, hogy a Solymáron élő család az első szóra támogatta a város kérését, özvegye és lánya nagy örömmel fogadta, hogy Dunakeszi új uszodáját Dömötör Zoltánról nevezzük el. Boldog vagyok, hogy a család támogatta a kérésünket és az avató ünnepséget is megtisztelték személyes jelenlétükkel – tette hozzá Csoma Attila.
– Apuék fantasztikus tokiói győzelmekor négyéves kislány voltam, úgyhogy igazából akkor én még nem fogtam fel, hogy mekkora örömöt szereztek Magyarországnak – osztotta meg velünk a halhatatlan vízilabdázó lánya, Dömötör Erzsébet, aki édesanyjával és az áldott állapotban lévő lányával érkezett az ünnepségre.
– Amikor kezdtem felcseperedni, akkor már a családhoz hasonlóan én is borzasztó büszke voltam apura, és az olimpiai bajnok csapattársaira. Én is állandóan az uszodában voltam, a sport volt az életünk. Egyébként anya és apa is úszott, egy volt az edzőjük, így ismerkedtek meg. Anyu 15 éves volt, apu pedig 18 éves volt, a sport szerelmet szült. A medencében éltünk, a vízilabdázók gyakran engem dobáltak a labda helyett – mesélte Dömötör Erzsébet, aki azt is elárulta, hogy ő is úszóként kezdett versenyszerűen sportolni.
– Tizennégy éves koromig versenyszerűen úsztam, de amikor apu Algériában edzősködött, akkor abbahagytam, mert nagyon alacsony volt az ottani úszósport színvonala. Nem volt értelme versenyszerűen folytatni, ezért másra fókuszáltam, készültem a civil életre – mondta Dömötör Erzsébet, aki édesanyja, az egész család nevében köszönetét és háláját fejezte ki, hogy Dunakeszi édesapjáról, Dömötör Zoltánról nevezte el az új városi sportuszodát.
– Nagyon nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy apu lehet az uszoda névadója, aminek köszönhetően a legendája tovább él. Anyukám meghatódottságában rendszeresen sír, ha meghallja, ha beszélünk róla. Édesapám is nagyon büszke lenne rá, aki, mint mindig, azt mondaná, hogy szeressük a sportot, ami révén igaz emberek leszünk. Boldoggá tett bennünket Dunakeszi, hogy az országban elsőként neveztek el édesapámról sportlétesítményt. Azt kívánjuk, hogy a dunakesziek szeressék a sportot, az úszást, ami nagyszerű esélyt ad ahhoz, hogy teljes, egészséges életet élhessünk – hangzottak Dömötör Erzsébet megszívlelendő szavai.
Vetési Imre
