A Szent István Intézet új, reprezentatív kutatásából kiderül: Komoly problémának tartja a felnőttkorú népesség a gyermekek telefonfüggőségét!
Augusztus elején jelent meg az a kormányrendelet, amely szeptembertől korlátozza az iskolákban a
mobiltelefon-használatot. Hasonló intézkedéseket vezetett be korábban Anglia, Franciaország,
Hollandia, Ausztrália, Görögország, Finnország, valamint a múlt év végén Svédország is, ahol az
iskolákból lényegében kitiltották az okostelefonokat. Az alábbiakban az intézet közleménye olvasható:
A Szent István Intézet friss kutatásában arra voltunk kíváncsiak, hogy a felnőtt magyar lakosság mennyire érzi problémásnak a fiatalok okoseszköz-használatát, illetve mennyire értenek egyet az új kormányrendelettel. A kutatást a Szent István Intézet számára a Nézőpont Intézet készítette. Az 1000 fős mintán elvégzett reprezentatív kutatásban négy kérdést tettünk fel a válaszadóknak, akiket nemre, korra, anyagi helyzetre, háztartás összetételére, iskolai végzettségre és lakóhely típusára szűrtünk.
Összességében elmondható, hogy a felnőtt magyar lakosság meggyőző többségének, 94 százalékának van problématudata a fiatalság okoseszköz-használatával kapcsolatban, és 85 százalék ért egyet a mobiltelefon-használatot korlátozó kormányrendelettel.
Első kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, mit gondolnak a válaszadók, a gyermekkorú fiatalok tapasztalataik szerint mire használják az okostelefonjaikat?
1. Ön szerint a következők közül mire használják leggyakrabban a gyermekek az okostelefont?
Kiderült, hogy a válaszadóknak nincsenek illúzióik a telefonhasználattal kapcsolatban: minden demográfiai kategóriában 60 százalék fölött van azok aránya, akik úgy gondolják, hogy elsősorban szórakozás céljából használják a gyerekek az okostelefont, egyedül a 60 évnél idősebbek között marad ez az arány 60 százalék alatt, míg a 18 év alatti gyermeket nevelő háztartásokban ez az arány felkúszik 73 százalékra – vélhetően a napi szülői tapasztalatok alapján. Meglepő lehet, hogy a válaszadók kevéssé tartják alkalmasnak az okostelefont információszerzésre vagy tanulásra a fiatalok esetében: általában kevesebb, mint 10 százalék nyilatkozott úgy, hogy ez lenne a legfontosabb használati ok.
Második kérdésünk arra vonatkozott, hogy van-e, illetve milyen mértékben van problématudata a felnőtt lakosságnak a gyerekek okoseszköz-használatával kapcsolatban.
2. Ön szerint mennyire jelent manapság problémát a telefonfüggőség a gyermekek körében?
2024 Magyarországán alig akad valaki, aki azt gondolná, hogy az okostelefon-használat ne jelentene valamilyen mértékben problémát a gyermekkorú fiatalságnak. A legsúlyosabbnak az alapfokú végzettséggel rendelkezők, valamint a 40-59 éves korosztály látja a helyzetet, akiknek 70, illetve 69 százaléka gondolja úgy, hogy itt nagyon nagy baj van. Kevésbé borúlátóak a középfokú végzettséggel rendelkezők, illetve a budapestiek, akiknek csak 59, illetve 56 százaléka gondolja ezt így, ám még ez is bőven több mint a válaszadók fele. Ugyanakkor a gyermekek okoseszköz-használata kapcsán legmegengedőbb budapestieknek is csupán a 3 százaléka érzi úgy, hogy nincs az eszközhasználattal semmiféle probléma, mely eredménnyel kiemelkednek a mezőnyből – mert például a 40-59 korosztályból senki (0) nem gondolja ezt így -, akkor elmondható, hogy a kérdésben konszenzus uralkodik.
Harmadik kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, mennyire gondolják a közösségi média-használat jelenlegi szabályozását elfogadhatónak a válaszadók.
3. Jelenleg 13 éves kortól csatlakozhat legálisan egy gyermek a közösségi média platformokhoz (pl. Facebook, Instagram). Mit gondol erről az életkori szabályozásról?
A kutatás eredménye szerint minden demográfiai csoportban többségben vannak azok, akik úgy vélik, hogy a jelenlegi szabályozás túl enyhe. Egyetlen kivétel akad, a fővárosiak 47 százaléka mondja ugyanis azt, hogy a szabályozás megfelelő, és csak 44 százalék gondolja, hogy túl enyhe. Ezzel a véleményükkel a budapestiek kilógnak az országos átlagból, ahol közel dupla annyian vannak a túl enyhe véleményt képviselők a megfelelőkhöz képest. Érdekes megjegyezni, hogy a nem budapesti városlakók, illetve az alapfokú végzettséggel rendelkezők látnának legszívesebben szigorúbb szabályozást, 60 illetve 66 százalékuk képviselte ezt az álláspontot.
Negyedik kérdésünk arra vonatkozott, hogy a válaszadók mennyire értenek egyet a kormány iskolai telefonhasználatot korlátozó intézkedésével.
4. Ön egyetért vagy nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy ősztől az iskolákban a tanítási nap folyamán nem lehet mobiltelefonokat használni, csak kizárólag oktatási céllal?
Az eredmények láttán elmondhatjuk, hogy a magyar társadalom egészét tekintve kifejezetten nagy, 85 százalékos a telefonhasználat korlátozását célzó döntés támogatottsága. Budapest némileg most is kilóg a sorból, itt a legalacsonyabb az intézkedés elfogadottsága, „mindössze” 75 százalékos, ami szintén magas arány. Érdekes azonban megfigyelni egy jelentős szakadékot a korosztályok között. A 18-39 éveseknek ugyanis kevesebb, mint a fele, mindössze 48 százaléka ért csak teljes mértékben egyet a korlátozással. Ezzel szemben a 40-59, illetve a 60 feletti korosztályok 70 illetve 79 százalékban támogatják teljes mértékben az intézkedést. A jelentős véleménykülönbség oka az lehet, hogy a fiatalabbak, a 18-39 éves korosztály körében többen vannak már „digitális bennszülöttek”, akik az internet-korszakban nőttek fel és nagyon nehezen tudnak meglenni állandó online kapcsolat nélkül. A telefonok kötelező leadása az iskolákban ezért válthat ki belőlük nagyobb ellenállást. Ám összességében még ebben, a digitálisan jobban bekötött korosztályban is jóval többen vannak (77%), akik minimum inkább egyetértenek az új szabályozással, mint akik nem (21%)
Összességében elmondható, hogy a felnőttkorú magyar lakosság meggyőző többségének van problématudata a gyermekek okoseszköz-használatát illetően, a társadalom jelentős többsége támogatja a kormány iskolán belüli használatot korlátozó intézkedéseit.
