Dunakeszi országos kulturális eseménynek ad otthont a Katonadombon. Egy csodálatos és különleges koncertnek, vizuális élménynek lehetnek tanúi augusztus 20-án 20 órától mindazok, akik a dunakeszi Szent István-napi ünnepségre ellátogatnak, ahol A Szent Korona országa ősbemutatóját élvezhetik, közel 300 előadó tolmácsolásában. A rendezvény ingyenes, mindenkit szeretettel várnak. A zenemű megálmodója, producere és egyik szövegírója Kaszás Géza színművész, rendező.
Több kötetnyi könyv jelent meg a magyar Szent Koronáról, annak szimbólumairól, jelképeiről, hányattatásairól. A Szent Koronának, mint tárgynak a története, különösen annak óriási politikai, hatalmi jelentősége miatt nagyon hányatott volt a „zivataros századok” alatt. A Szent Korona máig megmaradt szimbolikájának politikai jelentőségét mutatja a rendszerváltás utáni magyar közéletben is folytatódó vita, ami az utóbbi időkben egy kicsit elhalványult, de szerencsére egy lelkes „hármas” felvállalta a Szent Korona jelentőségének felelevenítését.
A közelmúltban Kaszás Gézával beszélgettünk a mű születéséről, megvalósításáról és a társszerzőkről. A színművész a beszélgetésünk elején elmondta, hatalmas munka volt az oratórium megírása, melyet évekkel ezelőtt kezdtek el két barátjával, Varga Tiborral és Gulya Róberttel. Megtudtuk, az ötletet az adta, hogy annak idején megjelent egy pályázati lehetőség, amelyben az állt, hogy támogatják az olyan eseményeket, műalkotásokat, rendezvényeket, melyek a Szent Koronával kapcsolatosak.
„Azt vettem észre, hogy a környezetemben senki nem mozdult erre a lehetőségre, se producer, se rendező, se író, se zenész, senki. Elkezdtem gondolkodni, hogy mi lenne az a műfaj, amiben ezt a témát méltóképpen tudnám feldolgozni. Arra gondoltam, hogy manapság a legnagyobb hatású előadói műfaj, a koncert. A zenében megfogalmazott gondolatok, zenével kísért előadások tömegeket vonzanak. Ha valami olyan fontos ügyet szeretnénk az emberek elé tárni, mint a Szent Korona, akkor ezt az utat kell választani és, hogy ez a hang minél messzebb szóljon, egy hatalmas kórus és zenekar segítsége kell.
Ehhez a feladathoz kerestem társakat. Gulya Róberttel, aki az összes filmem zenéjét írta. Legutolsó munkája a Most vagy soha című film zenéje. Ő az oratórium zeneszerzője. Hozzánk csatlakozott Varga Tibor, jogtörténész, költő, szövegíró barátom, a Szent Korona-tan nagyon komoly ismerője” – mondja Kaszás Géza.
Amikor összeállt a „hármas”, megkezdődött a több évig tartó intenzív szellemi munka. Kaszás Géza fogalmazta meg a feladatot, Varga Tiborral közösen alakították a mű szellemiségét, írták, szerkesztették a szövegét. Gulya Róbert zeneszerző küldte a zenében fogalmazott gondolatokat. Ezeket néha hosszas beszélgetések, viták után véglegesítették. Így született az öttételes, összesen 70 perc terjedelmű alkotás.
„Mivel én színészként kezdtem a művészi pályámat – aztán egyéb dolgokkal is foglalkoztam, így filmrendezéssel és producerként is tevékenykedtem –, ezért nálam nagyon fontos a hatás. Nem az, amit én érzek alkotóként, hanem az, hogy mit tudunk kiváltani a nézőkből. Szerintem minden művészi alkotásnak ez az egyik legfontosabb szempontja. Pontosan tudni, mit akarunk mondani, mit akarunk kiváltani a nézőkben, a hallgatóságban. Ezért mindenképpen szem előtt kellett tartani azt, hogy az előadott mű mindenki számára élvezetes, izgalmas, katartikus élményt jelentsen. A Szent Korona országa megfelel ennek az elvárásnak. A szimfonikus zenekarral és kórussal megszólaltatott mű olyan hangzásvilágot teremt, olyan energiát zúdít a hallgatóságra, mellyel a rockzenekarok sem képesek versenyezni.
A világ változik, a zenei műfajok alkalmazkodnak, hogy a közvetíteni kívánt gondolatokat mindenki értse, hatása alól ne tudja kivonni magát. Bízom abban, sokan el fognak jönni az előadásra, hiszen a filmzenei koncertek rendkívül népszerűek, mi pedig a legszebb, legizgalmasabb, legdrámaibb „filmhez”, a történelmünkhöz írtunk zenét, ami a jelenkor zenei ízlésvilágának is maradéktalanul megfelel, még a fiatal generáció számára is.
A Szent Korona országa nagyon dinamikus, magával ragadó mű, óriási hatással van a befogadóra” – emelte ki Kaszás Géza – akitől azt is megtudtuk, hogy látványelemekben is bővelkedik majd az előadás. Egy hatalmas méretű LED-falat álmodtak a 200 tagú kórus, a 70 tagú Dunakeszi Szimfonikus Zenekar és a szólisták mögé, amelyre előadás közben folyamatosan rendkívül látványos filmet vetítenek. Hogy ez a látványvilág a legigényesebb, leglátványosabb formában szolgálja az előadást, Lipák Edvin sietett segítségükre. Az élményt a színpadi világítás eszközei pedig csak fokozzák.
Az öttételes mű a világ kezdetétől a ránk váró, remélhetően boldog jövőig mutat fel fontos eseményeket a magyarság történetéből.
„Egyik tétele Mátyás koronázását idézi. A Szent Koronát beavató koronának tartják. Talán erre az is bizonyíték, hogy Magyarországon a koronázás mindig szentmise keretében történt. Amennyiben valakit ezzel a koronával koronáztak meg, az Istentől kapta a feladatot és a felhatalmazást. Elhangzik egy koronázási eskü is. Sajnos nem tudjuk, hogy Mátyás e szavakkal esküdött-e fel, de nagyon valószínűsíthető, mert előtte és utána is ezt az esküszöveget mondták királyaink. Az ötödik tétel tulajdonképpen egy csodálatos himnusz, ami az egész ország közös és boldogabb jövőjét sugallja” – tudtuk meg a részleteket a műről.
A Szent Koronának mindig is nemzetegyesítő, összetartó szerepe volt. A nemzet szimbólumaként a korona alá tartozott minden terület, ami a magyarsághoz tartozott, illetve minden egyes lélek, aki magyarnak vallotta magát. Ezek voltak a Szent Korona tagjai.
A koronáról az utóbbi időben kevesebbet beszélünk, a mű születése azért is fontos, mert ismét ráirányulhat a figyelem. Talán a bemutató és az azt követő előadások után nagyobb hangsúlyt kap majd a közvéleményben és az oktatásban a Szent Korona, és vele kapcsolatosan minden, amiben őseink hittek.
„Az 1456-os nándorfehérvári csatát a lehető legnagyobb részletességgel dolgoztuk fel a zenei hatás eszközeivel. A műben ez az egyik legdinamikusabb, leglátványosabb rész. Bár mindegyik az, de ezt azért tartottam fontosnak, mert akkor Nándorfehérvár, a világ legnagyobb, a kereszténységért vívott csatájának helyszíne volt. Egészen elképesztő, hogy ebben a csatában a várvédők és Hunyadi János kis létszámú harcedzett katonái, valamint a Kapisztrán János által vezetett keresztesek mellett, búcsúsokból, polgárokból, diákokból álló katonailag képzetlen magyar emberek vívták hősies küzdelmüket az akkori világ legmodernebb, legütőképesebb hadseregének háromszoros túlerejével szemben.” – hallottuk Kaszás Géza véleményét.
„Az augusztus 20-i nagyszabású előadás, a Civil Támogatási Alap pályázatán elnyert összeg nélkül nem jöhetett volna létre, de komoly segítséget kaptunk még Dunakeszi Város Önkormányzatától is. Ezen felül a térség vállalkozásai, vállalkozói is hozzájárulnak a megvalósuláshoz, így a Swietelsky Magyarország Kft., a Penta Kft. és a Kállay 2 Service. Médiatámogatónk a Dunakeszi Polgár,illetve a Dunakanyar Régió.
A fellépők között láthatjuk majd Rálik Szilvia Liszt Ferenc-díjas operaénekest, érdemes művészt, aki Boldogasszonyt testesíti meg az oratóriumban. A férfi szólistánk Manuel Betancourt Camino, a gyönyörű hangú előadó, aki a világ számos színpadán énekelt és dunakeszi polgár.
A bemutatóra nem kerülhetne sor, ha Farkas Pál, a Dunakeszi Szimfonikusok karmestere nem látja meg a lehetőséget a műben és nem fogná össze Dunakeszi és a környező települések kórusait, a Dunakeszi Szimfonikus Zenekart, a régióban élő művészeket és alkotókat. Így elmondhatjuk, hogy a bemutató, Dunakeszi, illetve a régió közös kulturális erőfeszítéseként jön létre.
Bízom benne, hogy az ingyenes rendezvényen több ezren foglalnak majd helyet a Katonadombon, hogy együtt legyünk tanúi egy csodálatos, lélekemelő oratórium születésének” – fogalmazott Kaszás Géza.
Vetési Imre
