A családok nemzetközi napjának létrehozásáról 1993-ban döntött az ENSZ Közgyűlése azzal a céllal, hogy felhívja a világ figyelmét a családokat érintő aktuális kérdésekre, kihívásokra, valamint azon társadalmi, gazdasági és demográfiai folyamatokra, amelyek hatással vannak a családokra. Az évek során számtalan nemzeti és nemzetközi figyelemfelhívó eseményre került sor a világnap keretében.
Május minden esztendőben a családok hónapja. Kezdődik az Anyák napjával és záródik a Gyermeknappal.
Bár korunk több riasztó adattal jellemzi, és szétesőben levő modellként írja le a 21. század családját, ebbe nem szabad belenyugodnunk.
Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportot, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat vagy leszármazás, más szóval vérségi, kivételes esetben örökbefogadási kapcsolat köti össze. A statisztika családdefiníciója ennél valamivel szűkebb: csak a szülőket vagy egyedülálló szülőt és velük együtt élő nem házas gyermekeiket számítja a családhoz. Ez alapján három családtípust különböztet meg: a házaspárt, a házaspárt gyermekkel, továbbá egy szülőt gyermekkel.
A család közhely. Mindenki beszél róla, mindenkinek megvan a róla alkotott képzete és a hozzá való viszonyulása, de hogy mi is valójában a család, azt manapság egyre kevésbé merik határozott értékek mentén definiálni. Hogy miért? Mert a mai világban minden és mindig változik. A korábban stabilnak és biztosnak hitt elvek bizonytalanná válnak, és az egykor megdönthetetlen alaptörvények is megkérdőjeleződnek. A változás alapvetően jó dolog, feltéve, ha a jobbítás, jobbulás irányába visz. Vannak azonban olyan változási tendenciák is, melyek több értékveszteséget hoznak, mint amennyi értéktöbbletet alkotnak. Ilyen tendencia a családok abszolút értékének megkérdőjelezése, fontosságuk átértékelése.
Egy valami azonban megkérdőjelezhetetlen: családalapítás, gyermekvállalás, a munka és a családi élet összeegyeztetése nélkül nem beszélhetünk igazán harmonikus jövőképről.
