Magyarországon a járások története sok évszázados múltra tekint vissza, ám a folytonosságot megszakította, hogy 1983-ban ezek megszüntetésre kerültek. Az ezt követő időszakban a járásoknak nagyjából megfelelő területi egységek a város- és nagyközségkörnyékek (1984–1990), majd a kistérségek (1994–2012) voltak. Harminc év kihagyás után 2013. január 1-jétől ismét létrejöttek a járások, összesen 175, vármegyénként 6-18.
Dunakeszin korábban soha nem volt járási hivatal, ezért a város életében történelmi pillanatot jelentett a megalakulása, melyhez Dunakeszi, Göd, Fót és Csomád tartozik. A hivatal élére tíz évvel ezelőtt dr. Bíró Attila került, aki kormányzati megbízatása miatt 2017-ben Imre Zsoltnak adta át a hivatal vezetését, aki előtte, 2013-tól a Hatvani Járási Hivatalt irányította. A járások egy évtizedes működésének tükrében arról kérdeztük Imre Zsolt hivatalvezetőt, hogy szakmai szempontból hogyan ítéli meg a Dunakeszin töltött éveket, melynek része volt az is, hogy az önkormányzattól számos feladatot átvettek.
A hivatalvezető mondanivalóját 2010-be való visszatekintéssel kezdte, amikor megalakult az Orbán-kormány. Mint mondta: a kormány első intézkedései között a közigazgatás átszervezéséhez fogott hozzá, melyben Navracsics Tibor a területi közigazgatás átszervezését magára vállalta. Első lépésként a kormányhivatalok alakultak meg, melyek korábban közigazgatási hivatalok helyét vették át. Ezek már olyan államigazgatási ügyeket és hatásköröket kaptak és vettek át, amit korábban a közigazgatási hivatalok és a szakigazgatási szervek gyakoroltak. A 2013-ban alakult járások olyan ügyeket vettek át, mint például hatósági, foglalkozásügyi, gyámügyi, gyámhivatali, népegészségügyi, építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátása. A kormányhivataloknak, a járási hivataloknak a legfontosabb arca a kormányablak volt, amelyek az egyablakos, azonnali ügyintézést szolgálták.
„Úgy ítélem meg, az elmúlt tíz év visszaigazolta azt, hogy a területi közigazgatási átszervezése indokolt, fontos és sikeres is volt” – hallottuk Imre Zsolt véleményét, aki hozzátette, hogy gyakorlatilag a járási hivatalok létrejöttével vált teljessé a közigazgatás átszervezése.
Az ország egyik legszebb kormányablaka Dunakeszin van
– A kormányablak az okmányirodák feladatait vette át, amely kiegészült a szakigazgatási szervektől átvett azonnali ügyintézésekkel (OEP-től a tb-kártya) vagy a társadalombiztosítási és családügyi feladatok nem azonnali intézésével. Ehhez megfelelő arculatot, helyet, színteret biztosítottak, megfelelő dizájnelemekkel. Dunakeszit ilyen szempontból érdemes kiemelni, mert most már az ország egyik legszebb kormányablakát találjuk a városban – jelentette ki Imre Zsolt.
Mint, ahogy azt a helyiek is tudják, a járási hivatal két évvel ezelőtt vált igazán ügyfélbaráttá, amikor elkészült a Verseny utcában a hivatal új, modern épülete, amelyben a vasúti Dunakeszi Nagyállomás patinás épületében kialakított kormányablakkal együtt minden szakmai háttér is adott már ahhoz, hogy a városban és a járásban élő polgárokat minden igényt kielégítően kiszolgálja.
„Tíz év alatt voltak a törvények változásából adódó hatásköri átszervezések, amit funkcionális okok, illetve a demográfiai változások indokoltak” – emelte ki Imre Zsolt, aki hozzátette: „Tudni kell, hogy Vác egyfajta regionális központként működik több hatáskörrel – az állategészségügy, a népegészségügy, a foglalkozásügy, a környezetvédelem tekintetében -, amelyek nálunk nincsenek. Ilyen szempontból mi egy közepes hivatalnak számítunk.”
A kérdésre, hogy a gödi okmányiroda miért szűnt meg, Imre Zsolt elmondta:
azért, mivel jóval alacsonyabb volt itt az ügyfelek és az ügyek száma, mint Dunakeszin, ezért volt racionális a megszüntetésére vonatkozó intézkedés, és a felszabaduló munkaerő átcsoportosítása.
Gyorsabb, egyszerűbb lett az ügyfelek kiszolgálása
A hivatalvezető úgy látja, funkcionálisan a járási hivatalok bizonyították életképességüket. Ehhez most már nagymértékben hozzányúlni nem érdemes, és nem is hiszem, hogy fognak. A demográfiai változások okán indokolt lehetne ugyan még némi hatásköri átszervezés. Például 10 év alatt Dunakeszinek a lélekszáma legalább 5-6 ezer fővel megnőtt, ami által indokolttá válhatna új hatáskörök allokációja.
„Akkor igazolódott vissza ennek az igazsága, amikor valamilyen rendkívüli eseménnyel kellett szembenézni. Például árvízhelyzet, COVID-járvány, vagy az ukrán-orosz háború miatt a menekültek befogadása. Mindezeknél a krízishelyzeteknél a járási hivatalok voltak azok, melyek közvetlenül a védekezési munkálatokban, a járványügyi védekezésben, vagy éppen a menekültek elosztásában közreműködtek. Természetesen a helyi védelmi bizottságok vezetése is a járási hivatalokban összpontosul, hiszen a járási hivatal vezetője egyben a helyi védelmi bizottság elnöke is, és ilyen formában ezeket a koordinációkat a polgármesterekkel egyeztetett úton teszi meg. Ami pedig a menekülteket illeti, települési szinten elég hektikus volt az eloszlásuk, jelenleg Dunakeszin mindössze 4, Fóton 8-10 család maradt, Gödön nem tudunk róla, hogy lennének befogadott ukrán menekültek.”
Hatvan Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal ismerte el az általa addig vezetett járási hivatal munkáját
Milyen kihívás volt Imre Zsolt számára a Hatvani Járási Hivatal vezetése után átülni a Dunakeszi Járási Hivatal vezetői székébe? – erre is kíváncsiak voltunk.
A hivatalvezető elárulta: óriási kihívás volt számára 2013-ban, amikor felkérték a Hatvani Járási Hivatal vezetésére. Előtte két cikluson keresztül 1998-tól 2006-ig Vác város egyéni országgyűlési képviselője és váci önkormányzati képviselője volt. Gyakorlatilag ismerte az önkormányzatok működését, később iskolaigazgatóként, azután megyei kabinetfőnökként is dolgozott. Majd Vácon lett a TISZK ügyvezető igazgatója. 2013-at megelőzően a Váci Király Endre Technikum és Szakképző Iskolának az igazgatója, majd a Hatvani Járási Hivatal vezetője. Ehhez a munkakörhöz le kellett tennie a közigazgatási szakvizsgát.
„Ez egy új terület volt számomra, úgyhogy a mai napig is köszönettel tartozom az ottani kollégáknak, akik abszolút segítőkészen fogadtak engem. A Hatvani Járási Hivatalhoz hét település tartozott, de területileg és lélekszámában kisebb volt, mint a Dunakeszi járás. Szép négy évet töltöttem Hatvanban. Szerettem Hatvanban dolgozni, nagyon sok ismeretséget, barátságot kötöttem a szakmai tapasztalatok megszerzése mellett. Talán ennek az igazolása is valamiképpen, hogy távozásomkor a település önkormányzata Pro Urbe díjban részesítette az addig általam vezetett járási hivatalt.”
Váciként minden munkahelyén a közjót szolgálta, most újabb kihívás elé néz
Imre Zsolt sok-sok tapasztalattal a háta mögött újabb kihívás elé néz a közelgő önkormányzati választásokon. A már nyilvánosságra hozott információk szerint a váci Fidesz és a KDNP alapszervezetei egyhangú szavazással őt indítják polgármesterjelöltként a június 9-i választáson, Vácon.
„Sok helyen megfordultam az elmúlt évek során, a közjó szolgálata mindig az első helyen állt az életemben. Akár országgyűlési képviselőként, iskolaigazgatóként, járási hivatalvezetőként Hatvanban vagy Dunakeszin. Számomra mindezen pozíciók után nagy megtiszteltetés lenne Vác városában polgármesterként a város polgáraiért tenni, más kihívásokkal a város fejlődését szolgálni. Bár sok helyen dolgoztam, de mindig Vácon éltem. Mindig azt mondtam: a szívemet tudtam adni a munkám kapcsán Hatvannak és Dunakeszinek, de a lelkem az mindig váci maradt.”
Imre Zsolt 4-5 éve a Váci Polgári Fórum elnökeként vezeti a civil szervezetet is, amely a város közéletével foglalkozik, a tények tükrében nyilvánítják ki véleményüket Vác mindennapi életével kapcsolatban. A nemzeti-keresztény értékrend melletti kiállása soha nem változott, a városi közéleti szerepvállalásában is ezt szeretné érvényesíteni.
(B. Szentmártoni)
Fotó: KesziPress
