Kultúra

Ők is Dunakeszi büszkeségei

Dér Győző fa- és rézszobrász a Magyar Kultúra Lovagja elismerést vehetett át a Falvak Kultúrájáért Alapítványtól január 20-án a magyar kultúra napja tiszteletére a budapesti Stefánia Palotában rendezett ünnepségen. Semes-Bogya Eszter faszobrászt, dalénekest, zeneszerzőt, népi gyógyászt, a Magyar Kultúra Lovagját az országos Krúdy Gyula Irodalmi Körben végzett önzetlen tevékenysége elismeréseként Krúdy Örökség-díjjal tüntették ki január 11-én.

Dér Győző fa- és rézszobrász tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, ügyesen rajzolt, faragott, ám csak jóval később, nyugdíjasként kezdett foglalkozni a faragással. Alkotásainak témái a magyar történelem kiemelkedő eseményei és jeles személyiségei voltak. Fából és rézből formálja alkotásait, de sokszor a kettőt kombinálja.

Látványos ünnepség keretében méltatták Dér Győző (j1) több évtizedes alkotói tevékenységét

Készített portrét többek között Rákócziról, amely a beregszászi főiskolán található. Kossuth Lajosról megformált alkotását a kanadai Kossuth-háznak adományozta.

Dér Győző alkotásaival, szobraival, domborműveivel Dunakeszi számos pontján találkozunk

A városi Kegyeleti parkban található a millecentenáriumi kopjafája és emlékműve. Dér Győző mindig örömmel adakozott a városnak és az embereknek, mert tisztában volt vele, hogy a települést csak úgy lehet jobbá, szebbé, maradandóbbá, otthonosabbá formálni, ha mindent megtesz érte.

Dér Győzőt a Magyar Kultúra Lovagjává avatták

Dunakeszi alapításának 750 éves jubileumára Sárkányölő Szent Imre emlékoszlopot, tetején rézangyallal, ezen belül egy kőtömb tetejére Turulmadár-szobrot faragott. Alkotásai mutatják sokoldalúságát, amelynek igazolása a városháza építésének 100 éves évfordulójára készített réz domborműve, a zeneiskola udvarán látható Cantata profana emlékoszlopa, és Sárkányölő Szent Mihály arkangyal, a Szent Imre-templom udvarán lévő hét vezér mellszobra.

Dér Győző „A település arculatának javítása érdekében kifejtett életművéért” 2005-ben Pro Urbe Dunakeszi Arany fokozat kitüntetést vehetett át az önkormányzattól.

A 94. születésnapját minap ünneplő Dér Győző családi otthonában berendezett szobrászműhelyében, napjainkban is alkot.

Semes-Bogya Eszter faszobrász, dalénekes, zeneszerző, népi gyógyász a Magyar Kultúra Lovagja a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend főtisztje ars poeticája: „A világ minden kincse a tiéd lehet, ha megtanulsz önzetlenül szeretni.”

Semes-Bogya Eszter Németh NYIBA Sándortól (b1), a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnökétől vehette át a Krúdy Örökség-díjat

Az I.R.K.A. Irodalmi és Képzőművészeti Asztaltársaság vezetője, melyet Balázs Sándor Turza alapított. A Cserhát Művészkör, a Művészetbarátok Egyesület és a Szőnyi Művészkör tagja.

Semes-Bogya Eszter az országos Krúdy Gyula Irodalmi Körben végzett önzetlen tevékenysége elismeréseként a Krúdy Örökség-díjjal ismerték el 2024. január 11-én.

1992-ben tanulmányai után kezdte el hivatásszerűen a faragást. Kollégája által alapított nemzetközi fafaragótáborban nagy szerepet tölt be, a tábor falu és községfejlesztés címen működik. Eszter stílusát nem nagyon lehet behatárolni. Munkái a barokk ötletgazdaságával, és a reneszánsz újfajta mozgásával tökéletesen kiegészítik egymást, szobrai mindig tettrekészséget sugallnak, és ettől egyediek. Ő volt Magyarországon az első, aki kitörve a megszokottból, a kényszeres behatároltságból, dombormű alkotásaiban nem használt keretet, hanem szabadon hagyta kifutni a vésett alkotásokat. Szintén ő volt az első, aki idehaza nő létére láncfűrésszel faragott. Köztéri szobrai az egész országban megtalálhatóak, hogy csak párat említsünk: Nepomuki Szent János – Maconka, Petőfi – Bér, Szent István, különböző emlékművek, és életfák.

Díjai a sok közül: Príma Primissima különdíj, Érdemérem Súr községért, Pro Urbe-díj Üllő városáért.

(B. Szentmártoni)

Még szintén érdekelheti...