Október 24-e az operettirodalom két világszerte kimagasló magyar szerzőjének a nevéhez kötődik. Kálmán Imre születésének, illetve Lehár Ferenc halálának dátumát a szerzők iránti tisztelet jeléül 2002-ben, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján a magyar operett napjává nyilvánították.
1882. október 24-én éjféltájban látta meg a világot egy gabonakereskedő hat gyereke közül harmadikként Kálmán Imre, a máig legnépszerűbb operettnek, a Csárdáskirálynőnek a szerzője. Zenei érdeklődése már igen korán megmutatkozott. A legenda szerint, amikor kicsi gyermekként hangosan énekelve végigvonult szülővárosa piacterén, élvezettel nézte, hogy az állatok riadtan szétrebbennek előtte.
Akkor talán még nem is sejtette, hogy később az általa komponált dallamok magnetikus vonzerővel bírnak majd. Nem szétrebbentik, hanem épp összehozzák majd a mesés zenére vágyókat.
2023. október 20-án, szombaton este is így volt ez. A magyar operett napja alkalmából rendezett koncerten megtelt a Váci Madách Imre Művelődési Központ színházterme, hogy a varázslatos dallamok segítségével újra és újra meggyőződhessünk arról, hogy mitől oly nagyszerű műfaj az operett.
Az operett, ami 2013 óta hungarikum. Ez az első színházi műfaj, amely elnyerte eme megtisztelő címet. Titka a nemzeti karakter melletti sokszínűségében rejlik. Örökérvényű – mert akár bevalljuk, akár nem -, a felnőtt emberből sem tűnik el soha a tündérmese iránti vágy. Az operett a zenés műfaj különleges csodája. Fülbemászó zenei nyelven mesél a szerelemről és annak akadályairól. Álomba ringat, ugyanakkor elgondolkodtat.
Eme műfaj egyik legkiválóbb interpretálója hazánkban és határainkon túl a Kálmán Imre-díjas Dunakeszi Szimfonikus Zenekar, élén a Kálmán Imre-díjas Farkas Pál karmester úrral. Nem meglepő hát, hogy ők teremtették Vácon ezt a hagyományt, és az est folyamán is ők keltették életre az operett nagykönyvében szereplő szerzők – Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Ábrahám Pál, Huszka Jenő, Szirmai Albert és Zerkovitz Béla – népszerű és varázslatos dallamait művészbarátaikkal. Jelenség volt a színpadon a megingathatatlan szerelmű primadonnaként Vörös Edit, és a szerelmét elnyerő bonvivánként Domoszlai Sándor. A szerelmesek egymásra találását a tűzrőlpattant szubrett szerepében tündöklő Teremi Trixi, és a mindig viccelődő táncos-komikus, Kovács Szilárd segítette.
Az est során az előadás második részében megszólaltak híres musicaldallamok is, hiszen az operett képzeletbeli nagykönyvének utolsó lapjai, melyet Somogyi Ágnes, az est háziasszonya lapozgatott, a musical világa felé mutattak. Felcsendült Az operaház fantomja, a My Fair Lady, a Mozart, A muzsika hangja és a Miss Saigon egy-egy betétdala. Majd a fináléban újra visszatértek Kálmán Imre dallamai, hogy az est fergeteges hangulatát maga az operettkirály koronázza meg.
Csodálatos élmény volt. Mert mindannyian azt éreztük, hogy eggyé válunk a dallamokkal, a ritmussal, a hangszínnel, s magasra repülünk; s ha vége, alig tudunk leszállni a földre. A koncert végeztével vagy bármikor…
„Eszedbe jut egy dallam, hangtalanul eldúdolod magadban, hogy áthassa bensődet, hogy hatalmába kerítse minden erődet és mozdulatodat – és azokra a pillanatokra, amíg benned él, kioltson minden esetlegest, rosszat, durvát és szomorút a lelkedben, felcsendüljön benne a világ, és a nehezet könnyűvé, a dermedtet szárnyalóvá varázsolja!” (Hermann Hesse)
Legközelebb 2024. január 7-én találkozhatunk a fennállásának 40. évfordulóját ünneplő Dunakeszi Szimfonikus Zenekarral, amikor a 25. jubileumi újévi koncerttel együtt köszönthetjük az új esztendőt.
M.T.
