Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, egykori országgyűlési képviselő, Dunakeszi díszpolgára életének 86. évében, 2022. szeptember 14-én hunyt el, akit 2022. október 14-én helyeztek örök nyugalomra a dunakeszi temetőben az Országgyűlés Hivatala és Dunakeszi Város Önkormányzat saját halottjaként. Wittner Mária díszsírhelyét 2023. október 23-án ünnepélyesen avatták fel és dr. Farkas László plébános szentelte meg.
„Wittner Máriát fegyveres összeesküvésben való részvétel, illetve az államrend megdöntésére irányuló fegyveres szervezkedés, hamis vádakon alapuló koncepciós perben többrendbeli meg nem állapítható gyilkossági kísérlet, fegyveres rablás, disszidálás miatt 1958. július 23-án, 21 éves korában első fokon halálra ítélte a kommunista diktatúra bírósága. Kétszáz napot töltött siralomházban, a másodfokú bíróság azonban 1959. február 24-én életfogytiglanra változtatta az ítéletet. 1970. március 25-én egyéni kegyelemmel szabadult két ötvenhatos női rabtársával együtt” – olvasható élettörténetében.
Szabadulása után varrónőként helyezkedett el, előbb a fővárosban, majd Dunakeszin, Gödön. Az 1956-os sérülése egyre jobban terhelte a gerincét, állást kellett változtatnia, a gödi téeszben dolgozott. 1980-ban gerincműtétet hajtottak végre rajta, ami után 43 évesen rokkantnyugdíjas lett.
„A kedvezőtlen körülményei ellenére szilárd értékrend, erkölcsi tartás, elveiért való határozott kiállás, megtörhetetlen bátorság és végtelen hit jellemezte Wittner Máriát” – mondta a temetésen Nyíri Márton, Dunakeszi alpolgármestere, aki az önkormányzat nevében búcsúzott a város díszpolgárától. Hozzátette: Wittner Mária az 1956-os szabadságharcosok első számú szószólója volt, a forradalom emlékének őrzője, „a közélet élő lelkiismerete, aki kompromisszumok nélkül kérte számon a forradalom leverőitől és szellemi örököseitől tettüket”.
Wittner Mária aktív szerepet vállalt a közéletben, képviselőként 2006-tól 2014-ig vett részt az Országgyűlés munkájában. 1991-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét, valamint az 1956-os Emlékérmet vehette át, 2006-ban Szent István-díjat, 2016-ban Emberi Méltóságért díjat kapott.
A díszsírhelyavatón – amely Dunakeszi Város Önkormányzata és az Országgyűlés Hivatala támogatásával készült el – Nyíri Márton emlékező beszédében méltatta Wittner Mária szerénységét, szociális érzékenységét, rendkívül széles körű irodalmi műveltségét és történelmi tájékozottságát, aki megtisztelte őt őszinte barátságával, élettapasztalatával, emberi nyitottságával és bölcsességével. Mint a város alpolgármestere elmondta: Wittner Máriát nagyapja révén ismerhette meg, akivel politikai „megbélyegzettként” együtt dolgoztak.
Nyíri Márton történelemtanárként külön hangsúllyal méltatta Wittner Mária, és a többi ’56-os hős bátorságát, akiknek köszönhetjük a szabadságunkat. „A mai nap egyik legfontosabb üzenete, a mi felelősségünk az, hogy ezt a vérrel kivívott szabadságot megőrizzük!” – hangzottak az alpolgármester szavai.
Wittner Mária díszsírhelyét dr. Farkas László dunakeszi plébános szentelte meg, melynél a tisztelet és a hála koszorúit és virágait elhelyezte: Németh Szilárd kormánybiztos, a Fidesz alelnöke, Koltay Gábor, a Wittner Mária-film rendezője, Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere, Sipos Dávid és Nyíri Márton dunakeszi alpolgármesterek, a képviselő-testület több tagja, barátok, egykori harcostársak.
A megemlékezésen Guttmann Vilmos magával ragadó szenvedéllyel és átéléssel elszavalta Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról és Vincze József helyi költő Wittner Máriához írt versét. A dunakeszi Varjas János Wittner Máriával című versével emlékezett meg a „szentigazság fényzászlaját” hordozó ’56-os forradalmárról.
Vetési Imre
Fotó: Tóta Krisztián és Németh Szilárd Facebook-oldala
