Borszéki Ferenc 1939. január 9-én született Budapesten, mivel azonban szülei Briesztyenszky József és Márkus Ilona 1940-ben kiköltöztek a fővárosból, így Borszéki Ferenc 1 éves korától élt Dunakeszin.
Általános iskolai tanulmányait az egykori 3. számú – ma Bárdos Lajos – Általános Iskolában végezte, majd az újpesti Landler Jenő Technikumban szerzett technikusi oklevelet. Egy éves műszaki ellenőri munka után felvételt nyert az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ahol 1964-ben szerzett építészmérnöki diplomát.
A diploma megvédése után a Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM) Budapesti Épületelem Gyárában dolgozott 1969-ig.
Ez idő alatt – 1964. júniusában – vette feleségül az ugyancsak dunakeszi illetőségű Kiss Ilonát, és született gyermeke, Péter 1965-ben.
A Dunakeszi Községi Tanácsnál 1969. márciusában helyezkedett el műszaki ellenőrként. Itt – tehát a tanácsházán, illetve a polgármesteri hivatalban – dolgozott szakadatlanul Dunakesziért, illetve a dunakeszi emberekért az 1999. évi nyugdíjazásáig. A hivatalban eltöltött 30 év alatt volt tervcsoport vezető, megbízott pénzügyi osztályvezető, majd nyugdíjazásáig városi főépítész.
Egyetemi végzettsége mellé 1982-ben felsőfokú beruházási szakmai képesítést szerzett. Kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként 1986-ban főtanácsos, 1998-ban pedig szakmai főtanácsos elismerő címben részesült.
Beruházási csoportvezetőként tevékenységével nagyban hozzájárult Dunakeszi épüléséhez, szépüléséhez, nagyközséggé, majd várossá válásához, és a település további fejlődéséhez. Számtalan helyi közcélú beruházás során (például a Hunyadi úti óvoda bővítése, Liget utcai orvosi rendelő és tüdőgondozó átépítése, a régi Posta utcai iskola bővítése, a Bercsényi utcai, a Fóti úti, a Fő úti és a Kálmán utcai orvosi rendelő átalakítása, bővítése, a Duna-parti napközis tábor átépítése, a Dunakeszi-alsói könyvtár és orvosi rendelő kialakítása, a régi rendőrkapitányság épületének bővítése, stb.) vett részt a tervezésben, építésben, a létesítmények elkészülte után pedig a vagyon aktiválásában.
Beruházóként irányította a Szakorvosi Rendelőintézet, valamint a Radnóti Miklós Gimnázium kivitelezési munkálatait, műszaki vezetőként pedig a Polgármesteri Hivatal átépítését, az állami célcsoportos, illetve megyei beruházások (út- és közműépítések, gázhálózat építés, telefonhálózat fejlesztése, valamint az egész Duna-parti Lakótelep megvalósítása) során pedig a tervezőkkel, beruházóval, illetve a kivitelezőkkel való kapcsolattartás fűződik a nevéhez.
Számtalan alkalommal külön díjazás nélkül készítette el a közintézmények tervdokumentációját, magántervezőként pedig a ’70-’80-’90-es években Dunakeszin épült családi házak jelentős részének – mintegy 500 db – tervezése is nevéhez fűződik.
Főépítészként, mint a várost, az itt élő embereket jól ismerő szakember véleményezte a képviselő-testület, illetve annak bizottságai elé kerülő településrendezési, szabályozási terveket, az építészeti és természeti értékek védelmével kapcsolatos előterjesztéseket.
Részt vett a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzat ingatlanvagyon-gazdálkodási koncepciójának előkészítésében, összehangolásában, hasznos tanácsaival véleményezte azokat. Közreműködött az építéshatósági ügyekben, a településképet befolyásoló, illetve az egyedi építményekkel összefüggő egyeztetési eljárásokban. Szakmai tanácsot nyújtott építtetők és tervezők számára egyaránt.
Nyugdíjba vonulása után még hosszú évekig folytatta építészmérnöki tevékenységét, melynek keretében például – 2004. márciusában – ő tervezte a Szent Mihály templom urnatemetőjét is.
1985 óta tagja a Pest Megyei Építészkamarának, haláláig az elnökség, valamint az Etikai és Fegyelmi Bizottság tagja. Sok éven keresztül, mint bírósági ülnök is részt vett a város életében.
A fentiek alapján joggal megállapítható, hogy Borszéki Ferenc évtizedeken át munkálkodott Dunakesziért és a dunakeszi emberekért, elévülhetetlen érdemeket szerzett a település fejlesztésében, a község várossá válásában, majd a város további gyarapodásában.
Majd’ 25 nyugdíjas, csendes, békés, családja és barátai körében eltöltött év után 2023. június 16-án Borszéki Ferenc itt hagyta a földi árnyékvilágot, és átköltözött az égi tervezőasztalához.
Búcsúzik Tőle felesége, Ica, gyermeke, dr. Borszéki Péter, unokái, Péter, Bence és Máté, valamint a család többi része, barátok és ismerősök.
Családja, szerettei és ismerősei, volt kollégái gyászszertartás keretében július 8-án 10 órakor búcsúznak tőle a Szent Mihály-templomban.
Nyugodjék békében!
