A római kori gladiátorok izgalmas viadalaival, tartalmas programokkal, nívós ünnepi beszédekkel avatták fel Verőce keleti határában, a 12. számú út mellett a IV. században épült római kori őrtorony modern változatát, és nyitották meg a DMRV Zrt. területén az 1700 évvel ezelőtti időket hűen bemutató Limes Múzeumot, és a játszóteret is magába foglaló parkot, az egy kilométer hosszú sétányt.
Az egykori római hídfőállás 1934-ben feltárt romjaiból a IV. században épített erődítmény formája tárult a régészek elé, amikor a mai országút nyomvonalát jelölték ki. A dunai limes magyarországi szakasza a római katonai építészet és határvédelmi stratégiai koncepció több mint 400 éven keresztül működő kiemelkedő emléke.
-A régészeti feltárásnak köszönhetően viszonylag pontos kép rajzolódott ki az erődről, melyet 2-3 méter széles falak védtek, a nagyméretű téglalap alakú, több emeletes központi torony köré 12 méter hosszú szárnyfalakat építettek, a négy sarkánál vékonyabb és kisebb négyzet alakú tornyok voltak – ismertette az ünnepélyes avatón Grauszmann György. A település polgármestere megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Verőce Község Önkormányzata hosszú évek óta azon munkálkodott, hogy a kikötőerőd maradványai ne merüljenek feledésbe, feltárják a nagyközönség előtt.
A településvezető kiemelte: az önkormányzat törekvése egybeesett a terület kezelését ellátó, DMRV Zrt. szakmai elképzeléseivel, a 2018-ban kiírt állami pályázattal, amely a limest, mint a Római Birodalom 400 éven keresztül működő határvédelmi szakaszát bemutató, és az itt fellelhető őrtoronymaradványok környezetének turisztikai látványossággá alakítását tűzte ki célul – ismertette Grauszmann György, aki köszönetet mondott Rétvári Bence országgyűlési képviselőnek, aki jelentős segítséget nyújtott a tervek megvalósításához.
A kikötőerőd helyét a 2. út déli, dunai oldalán egy modern építészeti eszközökkel bemutatott toronyépítmény jelzi. Ez a messziről látható fémszerkezetes torony a kikötőerőd északkeleti saroktornya fölé épült, megidézve annak tömbjét. A római kiserőd saroktornyainak a magassága azonban a megépült szerkezet magasságának megközelítőleg a duplája lehetett.
Verőce polgármestere szólt arról is, hogy a vízbázis fokozott védelme, a rom műemléki védelme és az esetenkénti magas vízállás nem adott lehetőséget nagy volumenű építkezésre, ezért nem kőből vagy fából építették fel a Duna közvetlen közelében emelkedő őrtornyot.
A 2019-ben elnyert pályázati forrásból építették fel a fémszerkezetes őrtornyot, melyben elhelyezett QR-kódok segítségével a látogató az okostelefonjával panorámafotókon nyerhet betekintést az erőd hétköznapi életébe.
-Verőce bevezető szakaszán, a 12-es út mellett egy kilométer hosszú – információs táblákkal, pihenőpadokkal, kivilágított, díszburkolattal ellátott – sétány épült. Elkészült a limes park, és a játszótér is, 16 kerékpártárolót helyeztünk el, és 12 díszfát ültettünk. A park bejáratánál a DMRV Zrt. – a saját arculatát is tükröző – ivókutat helyezett üzembe. Az egykori trafóház teljesen átalakult, itt nyitottuk meg a Limes Múzeumot, az emeleten pedig a vízügyi múzeumot alakította ki a DMRV Zrt. – mutatta be a fejlesztéseket Grauszmann György, aki Verőce önkormányzata nevében köszönetét fejezte ki a DMRV Zrt. vezetőinek, akik – mint fogalmazott – „befogadták” őket és a fejlesztéseket. Kijárt a köszönetből és az elismerésből mindazoknak, akik a munkájukkal, a tehetségükkel hozzájárultak a nagy sikerű projekt megvalósításához, melynek köszönhetően Verőce egy különleges építészeti, történelmi és kulturális attrakcióval fogadhatja a turistákat.
Rétvári Bence országgyűlési képviselő beszédében felidézte a közel kétezer évvel ezelőtti, két civilizációt elválasztó katonai határvonalat, melynek középen, mintegy választóvonalként emelkedett a verőcei római kori erődítmény. Pannónia, a nyugati civilizáció és Hunnia, a keleti civilizáció határán.
-Az akkori világban Magyarország közepén volt ez az elválasztó határvonal, ez a limes. Ez az adottság évszázadokkal, évezredekkel később sem más. Ez egy erős jel. Távlatokban vizsgálva a történelmet, mi magyarok ezer éve itt élünk a Kárpát-medence szívében. Évszázadokkal a rómaiak után ötszázezren érkeztünk a Kárpát-medencébe, ahol eleinte kisebbségben voltunk, de mégis mi integráltuk a nálunk többszörös többségben élő őslakosságot, mert a kultúrában, a gazdaságban, a tradícióban, a katonai erőben, az élni akarásban, az identitásban annyival erősebbek voltunk, hogy magyarrá tudtuk tenni a Kárpát-medencét – fogalmazott Rétvári Bence, aki szerint napjainkban is két eltérő világnak a metszéspontjában vagyunk.
A történelmi visszatekintés után a projekt sikeres megvalósításáról szólva kiemelte Grauszmann György polgármester szerepét, aki oroszlánrészt vállalt abban, hogy a tervekből valóság lett. Az Európát átszelő, egykori római limes óriási vonzerő a turisták körében.
-Verőce gazdagabb lett az őrtoronnyal, a múzeummal, a sétánnyal, a parkkal, amire büszkék lehetnek, még akkor is, ha vannak, akik ezt másképpen értékelik – mondta az országgyűlési képviselő, aki ismertette azt is, hogy Verőcén az elmúlt időszakban egymilliárd 968 millió forint értékű fejlesztés, beruházás valósult meg annak eredményeként, hogy az önkormányzat, a település lakói soha nem adják fel, mindig a község fejlődését szolgálják – jelentette be Rétvári Bence, aki a felsorakozott, a római kori harcosok öltözetét és fegyverzetét viselő légionáriusok győztes csatáira utalva így zárta beszédét: „Róma viktor, Verőce viktor, György viktor! Gratulálok a verőceieknek!”
Vetési Imre
Fotó: KesziPress
