A Váci Egyházmegye a kormány kétmilliárd forintos támogatása révén PüspökVác néven látogató- és rendezvényközpontot épített. Az elmúlt két év során a beruházás keretében a Galamb utcában található leromlott állapotú barokk kori váci Püspöki palota egykori gazdasági épületét átépítették, számos új funkcióval látták el.
Így helyet kapott egy 150 fős konferenciaterem, kápolna, központi konyha, kávézó és stúdió is.Az átadón részt vett és köszöntőt mondott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, Rétvári Bence, a terület országgyűlési képviselője. Marton Zsolt váci megyéspüspök.
Az összefogás akkor kap értelmet, ha lelkileg is segítséget ad, ha a közösséget is erősíti – mondta Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Közölte, míg Nyugat-Európában templomokat bontanak el, azoknak új funkciókat adnak, a magyar kormány és az egyházak igazi összefogásának köszönhetően az elmúlt években szerte a Kárpát-medencében 200 templom épült és 3700 újult meg. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom egyik legfontosabb értéke a család, amelyet minden módon óvni, támogatni és segíteni kell. „Biztos vagyok benne, hogy egyházainkkal közösen az a törekvés, miszerint romboló ideológiákkal szemben a gyermekeinket meg kell védeni” – tette hozzá. Úgy fogalmazott: jöhet bármi is a világ nyugati, műveltebbnek mondott részéről, nekünk meg kell védeni a gyermekeinket az olyan ideológiákkal szemben, „amelyek nem a természetre épülnek, amelyek természetellenesek”. Ugyanígy nagyon fontos a magyar társadalom számára a béke – folytatta -, amit a keresztény közösségek közvetíteni tudnak a világban. Ferenc pápa április végi magyarországi látogatása kapcsán Soltész Miklós reményét fejezte ki, hogy azokat a törekvéseket, amelyek a katolikus egyházfőnek is szívügyei – a családok, a gyermekek, az elesettek védelme, a békesség –, „közösen meg tudjuk vallani a világ előtt.”
Rétvári Bence, Vác KDNP-s országgyűlési képviselője, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arra emlékeztetett, hogy ezeréves püspöki székhelyről van szó, a város ezer éve a magyar történelem elválaszthatatlan része. Amikor a kormány úgy döntött, hogy turisztikai fejlesztések körében 4 milliárd forintos támogatást ad Vác épített környezetének javítására, akkor egy ezeréves örökséget erősített meg – jelentette ki. A pápai látogatás kapcsán kiemelte, hogy nincs a világon még egy olyan ország, ahová Ferenc pápa kétszer ellátogatott volna, és nincs még egy olyan nemzet – utalt harmadik látogatásként a 2019-es csíksomlyói eseményre –, amelyet háromszor felkeresett volna.
Kitért arra, Ferenc pápát a 2021-es budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson megérintette az élet és a hit magyar családokban rejlő ereje.
Marton Zsolt váci megyés püspök köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy szükség van épületekre, termekre, mindenekelőtt szükség van a székesegyházra, de szükség van szellemi-lelki programok szervezésére alkalmas helyre, és a Püspökvác központ ezt hivatott ellátni.
Szólt arról, hogy az egykori oktatási központ az újjászületésekor új funkciókkal is gazdagodott, például turisztikai vendégfogadással, a kápolnája pedig lehetőséget nyújt az elcsöndesedésre az ott megforduló zarándokok, közösségek, lelkiségi csoportok számára.
A püspök beszélt arról is, hogy az egyház a hitet a kultúrán keresztül is tudja közvetíteni. „Ez a kultúra Isten szépségét mutatja meg (…), ez az egyház szeretné az értékeit megmutatni mindenkinek, aki szeretettel érdeklődik ezek iránt. És ehhez eszköz tulajdonképpen az épület, ehhez eszközök a tárgyak, ehhez eszköz a turizmus” – mondta. Marton Zsolt püspök az átadón méltatta elődje, dr. Beer Miklós nyugalmazott váci püspök érdemeit az egyházmegye lelki megújulásának elindításában és bejelentette, hogy a konferenciatermet a nyugalmazott püspökről Beer Miklós teremnek nevezik el.
A barokk kori váci püspöki palota egykori gazdasági épülete az elmúlt 2 évben komoly átépítésen ment keresztül. A felújítás keretében az épülettömb terei átszerveződtek és új funkciókat kaptak, hogy alkalmasak legyenek rendezvényekre: 150 fős konferenciatermet, valamint kápolnát, központi konyhát, kávézót, stúdiót alakítottak ki, és itt fogadják majd a püspöki palota és a székesegyház megtekintésére érkező látogatókat is.
Megújultak az épület gépészeti és elektromos rendszerei is. A központ szállásigényeket is ki tud szolgálni az épülettömbhöz kapcsolódó, 2021-ben átadott Migazzi Vendégházzal, valamint a közelben található Althann Vendégházzal. A látogatóközpont a zarándokok mellett szívesen fogadja a turistákat, kirándulókat is. A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy betekintsenek szellemiségébe, és egyben jobban megismerjék a katolikus egyház történetét és értékeit.
A programban Bogányi Tibor, gordonkaművész közreműködött. A beszédeket követően a vendégeknek lehetősége nyílt a felújított épület tereit bejárni.
A látogatóközpont szívesen fogadja a zarándokokat, a Vác városába kulturális programokra érkező turistákat, kirándulókat, valamint a Duna bal partját kerékpárral felfedező aktív túrázókat is.
A turisztikai nyitás jegyében az egyházmegye hívők és nem hívők számára is lehetőséget szeretne teremteni arra, hogy a Püspökség szellemiségébe betekintsenek és egyben jobban megismerjék a Katolikus Egyház történetét és értékeit. Az egyházmegye tárgyi értékeit minőségi módon kívánják bemutatni a nagyközönség számára. Céljuk továbbá az élménynyújtás, ismeretterjesztés, közösségteremtés.
A „PüspökVác” név eredetéről
Az új látogató-és rendezvényközpont elnevezésének magyarázatához Vác város történelméhez kell visszanyúlni. A XIII. században a királyi városok mellett önálló fejlődést mutattak a püspöki városok, amelyek a püspököktől nyerték szabadalmaikat. A püspöki város elnevezés értékes jogi tartalommal bírt. Gróf Althann Károly püspök a 18. század elején Vác városát két részre osztotta, hét nyolcada a püspöké, egy nyolcad része a káptalané – az egykori püspöki tanácsadó testületé – volt. Mind a két városnak saját bírája és tanácsa volt. Hivatalos elnevezésük Püspök-Vác és Káptalan-Vác város volt, amelyek 1859-ben egyesültek.
„A „PüspökVác” egy új brandként jelenik meg Vác turisztikai kínálatában. Az elnevezés arra az időre utal, amikor Vác városát a katolikus püspökök arisztokrataként, gazdaságszervezőként, művészetpártolóként, valamint hazai és nemzetközi kapcsolatokkal bíró meghatározó személyiségként jelentősen gazdagították” – mondta el Bozóky Anita, a Váci Egyházmegye turisztikai vezetője.
Az építkezésről és építészeti tervekről
A bontás és felújítás során régészeti szakfelügyelet kíséretében több megvédendő építészeti elemet tártak fel. Legizgalmasabb a középkori elemeket is tartalmazó pince és városfal maradványok voltak, amelyek dokumentációja ismert volt, de betonkoszorú fedte és emiatt nem voltak megközelíthetők. A felújítás során kibontásra kerültek, a megfelelő feltárás és megóvás érdekében a kiviteli terveket módosították. A feltárás során előkerült leletek (pénzérmék, néhány faragott kő és falmaradvány) állami tulajdonként a városi múzeumba kerülnek.
Forrás: MTI/0627.hu
