„Jelentős mértékben lassul a hazai piac, az idei év első hónapjaiban óriási mértékű a visszaesés” – közölte Juhász Attila, az Új Ház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. igazgatóságának elnöke, aki az aktuális adatok bemutatása mellett a 2023-as évben várható iparági kilátásokat és az építőipar várható jövőjét is ismertette.
Rendkívüli mértékű lassulás tapasztalható a hazai építőiparban, a 2023-as év számtalan bizonytalanságot hozott és merőben új kihívás elé állítja az iparágat. A kedvezőtlen folyamatok a hazai piac egyik fontos piaci szereplőjét, az Újházat is elérték. Az idei év első két hónapja az Újház hálózatában eladási értékben 21%-os csökkenést hozott az előző év hasonló időszakához képest. Ez eladott árumennyiség volumenében ez valójában 27%-os visszaesést jelent – ismertette Juhász Attila.
A legfrissebb adatok azért is sokat elárulnak a hazai építőipar jelenlegi helyzetéről, mert a vállalkozás ma Magyarország meghatározó építőanyagkereskedelmi hálózata, piacvezetőként országos lefedettséggel, közel 90 értékesítési ponton – telephelyeiken mintegy 2500 munkatárssal – szolgál ki a magánszemélyeket és kivitelezőket egyaránt. A hálózat tavalyi évi építőanyag-kereskedelmi árbevétele nettó 168 milliárd forint volt, ez nagyságrendileg a teljes szektor 15%-át adja. Az elmúlt 10 évben egy folyamatos, és dinamikus fejlődés jellemezte a hazai céghálózat árbevételét. Ahogy Juhász Attila fogalmazott:
„Ebben döntően szerepet játszottak azok az állami ösztönző programok, amelyek az otthonteremtést támogatták. Ez a lendület nem szakadt meg a Covid-járvány alatt sem, hiszen az építőipar nem állt le, inkább a növekedés ütemének a lassulása volt a jellemző. Az elmúlt két év piacát pedig egyértelműen az otthonfelújítás fűtötte, kimutathatóan nőtt azon ügyfelek száma, akik a meglévő épületeik felújítását végezték el. Az idei évben, sőt ez már érezhető volt a tavalyi év utolsó negyedévében, sajnos ebben egy trendfordulat következett be.”
Megtört az évtizedes lendület
A legnagyobb visszaesést a tetőfedőanyagok, illetve a szerkezetépítés termékkör szenvedte el. Előbbi értékben 40, volumenében 53%-kal csökkent, ezek az adatok a szerkezetépítési termékeknél (ahol meghatározóak a falazóanyagok,) 34%-os érték, illetve 48 %-os mennyiségi csökkenéssel.
„Az nyilván nem a legjobb előjel, hogy tetőfedőanyagból és falazóanyagból fele annyi fogy, mint tavaly, mert egy lakóépület megépítésénél ezek a belépő termékkörök. Tapasztalataink alapján ezért a következő hónapokban a többi terméktípus forgalmának csökkenése is leköveti majd ezt a trendet”– tette hozzá a szakember.
A tavalyi év hasonló időszakához képest az Újház hálózatában pozitív elmozdulást is tapasztalnak. A kertépítés és a felületképzés területén, az előbbinél 7%-os, az utóbbinál 2%-os értékbeni növekedéssel, de ahogy Juhász Attila fogalmazott, valójában a volumencsökkenés már ezeknél a termékeknél is bekövetkezett:
„Ezen a termékeknél azért nem következett be forgalom csökkenés, mert a technológiai sorrendből adódóan, ezek az építési folyamat utolsó fázisában kerülnek sorra. Vagyis ezeknek az épületek az építése jellemzően jóval korábban, akár 1-2 éve elkezdődött.”
A vevőszegmentáció alapján az idei év első hónapjaiban a legnagyobb visszaesést az új családi házat építőknél tapasztalták, ez 34%, a felújítók esetében 17%, a szakkivitelezők esetében 13%. A generálkivitelező és projektcégek estében 10%-os a forgalom visszaesése.
A viszonylag szerényebb mértékű projektvisszaesés egyértelmű oka – tette hozzá a szakember – hogy ezen épületek építése általánosságban a tavalyi évben elkezdődött, és ezek kifutása zajlik jelenleg. A nagyobb projektek jellemzője az is, hogy miközben ezen a területen nehezebben indul be a piac, a tehetetlenségéből adódóan a lassulás is fokozatosan érezteti a hatását.
Szükség lenne valamilyen sürgős állami beavatkozásra
Összességében elmondható, tette hozzá Juhász Attila, aki a gödi székhelyű Piramis Építőház Kft. gyakorló ügyvezetőjeként is látja a bizonytalanságot és a kivárást az ügyfélkörüknél. De mi lehet erre a megoldás? Az iparág szereplői úgy vélik, feltétlenül szükség lenne valamilyen sürgős állami beavatkozásra, amely újra lendületet tudna adni az építőiparnak.
„A szakma javaslata ezért az lenne, hogy ismételten be kellene vezetni a rendkívül sikeres otthonfelújítási támogatás programot, amely megítélésünk szerint gyorsan be tudná indítani a felújítási piacot. A korábbi 3+3 millióforintos konstrukció helyett 4+2 milliós támogatást látnánk ideálisnak, ahol a támogatás mértéke 2 millió Ft. Nyilván a legnagyobb kihívást jelenleg a költségvetés forráshiánya okozhatja. A támogatásnak a forrását, úgy ítéljük meg, nagy részben a teljes felújítás ÁFA oldaláról lehetne megfinanszírozni.
A javaslatunk egyértelműen az, hogy a támogatásokat le kellene korlátozni az energiahatékonysággal kapcsolatos felújításokra. Ezáltal az építőipar életben tartása mellett, egyszerre az Európai Unió által is stratégiai célnak tekintett klímasemlegességi, valamint az energiafüggetlenségi célok is teljesülnének” – fejtette ki Juhász Attila. Aki legalább ennyire fontosnak tartja az új, minimális kibocsátású lakóingatlanok építését, amelyek felépítésének a legnagyobb gátját jelenleg a magas kamatkörnyezet jelenti. Az Újház vezetője szerint erre egy kamattámogatott, új építésű lakásvásárlásra fordított lakossági hitelkonstrukció lehetne megoldás, maximum 5-6% körüli kamatszinttel.
Felére csökkent a várakozási idő – megnőtt a verseny a kivitelezők között
A megváltozott helyzetben az is jellemző az idei év első 3 hónapjára, hogy egy adott nagyobb léptékű építőipari projektre a fővállalkozók és a kivitelezők oldaláról jóval több ajánlatkérés érkezik be:
„Azt tapasztaljuk, hogy nagyságrendekkel több vállalkozás indul 1-1 munka elnyeréséért, jelentősen megnőtt a verseny a kivitelezők között, amelynek az okát egyértelműen az építőipari megrendelések hiányában látjuk. Azt is látjuk, hogy míg a tavalyi évet egy jelentős kivitelezői kapacitáshiány jellemezte, úgy az idei évben sokkal könnyebben találnak az ügyfeleink szakembereket, nagyságrendileg fele annyit kell várni egy kivitelezőre, mint tavaly ugyanebben az időszakban.”
Milyen mértékben drágultak az építőanyagok az elmúlt évben?
„A tavalyi esztendő meglehetősen turbulens volt az építőanyagárak változásának vonatkozásában, az építőanyag infláció minden várakozást meghaladóan növekedett” – közölte Juhász Attila, aki azt is hozzátette, hogy míg
- 2020-ban 4%-kal
- 2021-ben 11%-kal
- 2022-ben 26%-kal drágultak átlagosan az általuk forgalmazott építőipari termékek.
Összességében ez az elmúlt 3 év vonatkozásában 45% drágulást jelentett.
A tavalyi évben a legnagyobb mértékben:
- a szárazépítészeti anyagok ára 39%-kal
- a szigetelőanyagok ára 35%-kal
- a betonacélok ára 31%-kal
- a tetőfedő anyagok ára 27%-kal és a szerkezetépítészeti anyagok ára 25%-kal emelkedett.
Juhász Attila szerint az árváltozásokat több dolog indukálta. A legmeghatározóbb okai a szakember szerint, hogy a tavalyi évben bevezetett kiegészítő bányajáradék a cementtermékek esetében szintén erősen felkorbácsolta az árakat, ennek hatására a cementen túl nagy mértékben emelkedett a transzportbeton, a beton szerkezeti elemek, a betoncserepek, a különböző építési segédanyagok, valamint a beton térkövek árszintje is.
Mi várható 2023-ra, lesznek további áremelkedések?
Juhász Attila szerint a jelenlegi bizonytalan helyzetben nehéz megjósolni, hogy pontosan mi várható idén az építőanyagárak tekintetében, hiszen óriási bizonytalanság van a piacban, sokan kivárnak a beruházások megkezdésével.
„Reális esély van arra, hogy egy-egy termékkörnél akár már a korrekció is megmutatkozhat az árakban, aminek például a szigetelőanyagok terén már most látjuk a jeleit. Végeredményben azonban, az általános infláció és a forintárfolyam ingadozása, valamint a szomszédos háborús helyzet okozta ellátási lánc-akadozás miatt 2023-ban is az árak emelkedését látunk reálisnak. A pozitívum annyi, hogy annak mértéke várhatóan nem fogja elérni az átlagos inflációt: 5-10% körüli áremelkedésre számítunk éves viszonylatban, amit azonban még nagyon sok előre nem látható tényező befolyásolhat.” – emelte ki a szakember.
Az Újháznál ezért is azt javasolják, hogy aki új építésben vagy felújításban gondolkodik, annak érdemes most belekezdeni. Nincs miért kivárni, talán azért sem, mert a jelenlegi időszakban szakembert is könnyebben lehet találni.
Szinte borítékolható, hogy idén az energiahatékonysági felújítás lesz a fókuszban
A trendekből azt látják, hogy az idei évben a meglévő ingatlanok energiahatékonysági felújítása lesz a fókuszban. „Ezt támasztja alá egy, a közelmúltban általunk végzett reprezentatív felmérés is, amely alapján a magyar lakosság 48%-a nyilatkozott úgy, hogy nem elégedett az otthona hőtartó képességével.”
„Meggyőződésünk, hogy a környezettudatosság és az energiahatékonyságra való törekvés már a jelen meghatározó trendje, ami az egész magyar gazdaság érdeke, hiszen amellett, hogy munkát teremt, a költségvetésnek bevételt generál, értékesebbé teszi a meglévő ingatlanállományt. Ezért hiszünk az ügyfeleink edukációjában és már van is olyan kereskedésünk, ahol erre külön szolgáltatást vezettek be, miközben energetikai mérnökök bevonásával, célzott energiahatékonysági auditot is végzünk a családi házak esetében. Stratégiánk emellett továbbra is a növekedésről szól, amelynek keretében a következő fél évben Budapest agglomerációjában 4 új nagy méretű professzionális építőanyag áruházat nyitunk meg”- mondta el Juhász Attila. A szakember úgy látja, az építőipar és kereskedelem hatékonyságnöveléséhez elengedhetetlen az üzleti intelligencia szoftverek alkalmazásra épített adatalapú döntéshozatal, amelynek hatására továbbra is megkerülhetetlen szereplője lesz a magyar piacnak.
