A húsvét a föltámadás ünnepe, ami az ember életének értelmét adja meg. A húsvéti ünnepkör később folytatódik a pünkösddel, a Szentlélek eljövetelével, aki segít bennünket abban, hogy földi életünkben zarándokutunkat végigjárjuk, míg elérkezünk az Úrhoz.
A húsvét a legmarkánsabb ünnepünk, melyben kifejeződik Isten irántunk való szeretete: „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy, valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen!” (János evangéliuma 3.16.) A húsvét Jézus halála, és a föltámadása öröm számunkra, mert ahogy Szent Pál apostol írja: amint részesülünk Jézus szenvedésében, részesülünk föltámadásában is. A megváltás, a szenvedés, a halál és a föltámadás együtt adja meg az emberi élet értelmét.
Sebők Sándor fóti plébános kanonok
A húsvét nagyon színes és kifejező katolikus liturgia, amely a nagyhétben történik. Virágvasárnappal kezdődik, Jézus jeruzsálemi bevonulásával. Ebben az időszakban két szentséget alapít Jézus. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán az Oltáriszentség itt maradt köztünk a kenyér alakjában. Ott mondja Jézus, hogy „Nagyobb szeretete senkinek nincs annál, mint aki az életét adja barátaiért, (…) ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” Ezt a Jézussal való szoros egységet a szentáldozás, a szentmise gyümölcse hozza meg számunkra. A nagycsütörtök tehát a szeretet ünnepe.
Címlapon: Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
Néhány óra múlva Jézust elfogják, kezdődik a kálváriája, a szenvedése. Nagyon szép szertartása van erről a katolikus egyháznak, a keresztútjárás, amelyben végigkövetjük Jézust, végigelmélkedjük szenvedéstörténetét. Jézus példája és imája erősít a magunk keresztjének hordozásában, és értelmet ad a szenvedésnek.
Nagyszombat éjszakája a húsvét vigíliája. Jézust eltemetik. Valamikor az ősegyházban egész nagyszombat éjszakáját virrasztásban töltötték. Mi tűzszenteléssel kezdjük a nagyszombati szertartást, ahol a tűz Jézust jelképezi. Ezt követően megáldjuk a húsvéti gyertyát is, amely már Jézus föltámadására emlékeztet. Egy csodálatosan szép húsvéti öröménekben fejezzük ki, milyen nagy dolgot tett Jézus azzal, hogy meghalt és feltámadt. A föltámadási körmenetben is megéljük Jézus szenvedését és föltámadását. A szertartás húsvétvasárnappal folytatódik, ez már a föltámadás öröme.
Jézus értelmet ad az életünknek azzal, hogy van föltámadás, van túlvilág! Jézus visszajött a halálból, és megmutatta, hogy valóban ura az életnek és a halálnak. Életünkben mi sem csak úgy hányódunk, mint egy papírhajó a víz tetején. A teremtő Isten létrehozott bennünket, örök terve szerint a megváltás kegyelmével segít az életünk során, majd hazavár minket. Tehát a feltámadás a hazaérkezés ünnepe. Ahogy részt vettünk Krisztus szenvedésében, a föltámadás örömében is részesülünk. Minden keresztény ember számára az örök élet biztos zálogát jelenti a föltámadás. Van dolgunk ezen a világon, és közben hazafelé tartunk az atyai házba, hogy aztán egy örök életen át együtt legyünk a mindenható Istennel!
A fóti Szeplőtelen Fogantatásnak felszentelt templomunkban négyévente egy igen tartalmas misztériumjátékkal be is mutatjuk a nagyhét történéseit korhű ruhákban a hagyományok szerint. A látványos előadás próbái már zajlanak, nagycsütörtök este 9 órakor adjuk elő híveinknek.
Windhager Károly
