Dunakeszi erdélyi testvérvárosa Székelykeresztúr, melynek történetének ritka nagy pillanatai közé tartozik, hogy 1849. július 30-án Petőfi Sándort, halálának előestéjén vendégül láthatta.
A székelyföldi – szinte száz százalékban magyarok lakta – tízezer fős kisvárosba ellátogató dunakeszi városi delegáció első útja kivétel nélkül a lánglelkű költő utolsó estéjének helyszínére, a Gyárfás-kúriába vezet, hogy lerója tiszteletét a Bem apó seregével tartó, a közeli csatatéren nyomaveszett Petőfi Sándor emléke elött.
A költő székelykeresztúri látogatásának büszke hírnöke a Gyárfás-kúria, kertjében a relikviává nemesült, régen kiszáradt körtefával, Kányádi Sándor márványba vésett verssoraival, melyeket minden erre járó megtanul. A kúria kertjében létrehozott látogatópark, a ház külső falán márványtábla örökíti meg a július harmincadikai vacsora tényét. A mi Petőfink. Igazság és legenda című kötet (a kiváló helytörténész, a városi újság szerkesztője, Sándor-Zsigmond Ibolya, Székelykeresztúr, 2012) tényszerűen, hiteles források alapján mutatja be a Székelykeresztúrhoz kötődő korabeli eseményeket, a keresztúri Petőfi-legenda kialakulásának történetét és Petőfi-emlékeink kronológiáját, a város fölé emelkedő hegyoldalon található legendai sírhelyhez fúződő történeteket.
A Gyárfás-kúriában látható a dunakeszi Lengyel István szobrászművész alkotása, amely a történelmi Magyarországnak állít emléket, melynek fókuszában Bem apó és Petőfi Sándor megbonthatatlan szövetsége áll.
Székelykeresztúr főterén álló Petőfi-szoborhoz is elzarándokolt a Sipos Dávid alpolgármester vezette delegáció – Kárpáti Zoltán, Szeredi Helga, Pálinkás Jánosné, Lévai Tímea, Mészárosné Dávid Tímea, Temesvári István és e sorok írója – hogy megemlékezzen a költőről, akinek idén ünnepeljük születésének 200. évfordulóját.
Mint azt Koncz Hunor-János polgármestertől megtudtuk, március 15-én nagyszabású ünnepségen emlékeznek meg Petőfi Sándorról és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulójáról.
Vetési Imre
Fotó: KesziPress
