Végtelenül szimpatikusan és pozitívan áll ahhoz Magyarovits Zoltán, hogy Európa-bajnok úszója januártól Bob Bowmannel készül Amerikában – és mellette neveli az újabb tehetség(ek)et – írja a nemzetisport.hu.
– Zsúfolt, pörgős és igen eredményes nyarat tudhat maga mögött.
– Kemény volt ez a néhány hónap, hiszen a versenyek mellett rengeteget dolgoztunk – válaszolta Magyarovits Zoltán, az Európa-bajnok Kós Hubert és a junior vb-aranyérmes Ábrahám Minna edzője. – A nyár a hazai rendezésű világbajnoksággal indult, amelyen Hubi hatodik lett kétszáz vegyesen, ezt én sikerként könyveltem el, bár tudom, sokan fanyalogtak az eredmény kapcsán. De ilyet átéltem tavaly is, amikor juniorvilágcsúcsot úszott a budapesti Európa-bajnokság középdöntőjében kétszáz vegyesen, majd ötödik lett a fináléban – én azt is jó eredménynek tartottam. A mögöttünk hagyott szezont úgy építettük fel, hogy Hubi ne csak fizikailag, hanem mentálisan is fejlődni tudjon: egyre tudatosabban versenyzett. Ennek is köszönhető, hogy az augusztusi római Eb utolsó napján győzni tudott kétszáz vegyesen.
– Viszont már a budapesti vébé idején tudta, hogy tanítványa januártól Amerikában tanul, és Bob Bowmannel készül. Hogyan fogadta a hírt?
– A négyszáz és a kétszáz vegyes döntőjét egy edzőkollégával néztem a Duna Arénában, és neki mondtam, hogy Hubinak az lenne a legjobb, ha elmenne Bowmanhez, és a jelenlegi legjobbal, Léon Marchand-nal készülhetne, mert ha az edzéseken képes lenne megverni a francia fiút, a versenyeken is esélye nyílna rá – nos, három nappal később Hubert és az édesapja leült velem, és elmondták, van ilyen tervük. Maximálisan támogattam az elképzelést.
– Hogy volt rá képes? Nem mindenki fogadta volna ilyen higgadtan a változást.
– Hubert továbbra is az én tanítványom marad, örülök, ha a jövőben új ingerek érik. Beszéltem Bob Bowmannel, mondtam neki, jó helyen lesz Hubi, amire azt felelte, nem kizárólag ő készíti fel a tanítványomat, ez kettőnk közös munkája lesz. Ezt azután mondta, hogy gratulált nekem – elképedtem, hiszen ő az az ember, akinek nekem kellett volna gratulálnom az eddigi eredményeihez, ám megelőzött Hubert eredményeit ismerve.
– Mindenki végtelenül szerény emberként és edzőként jellemzi önt, de ugye képes kimondani: az, hogy Bowman felfigyelt Kósra, és januártól együtt is dolgoznak, az ön sikere is?
– Igen, képes vagyok rá. Akadt kollégája, aki felvetette, az, hogy Hubi elmegy, az én munkámat is minősíti – ő ezt negatív értelemben gondolta, én viszont pozitívan. Hogy Hubert tehetséges, afelől senkinek sem volt soha kétsége, de őt azért tanítottuk meg úszni rövidebb és hosszabb távokon, emellett több úszásnemben is kiváló. Ebben azért nekem is volt és van részem.
– Tényleg szimpatikus a hozzáállása, ám azért kíváncsi lennék arra is, hogy a júniusi döntés után hogyan folytatódott a Magyarovits, Kós duó közös munkája?
– Zökkenőmentesen. Őszintén mondom, fikarcnyi féltékenység sincs bennem. Olyan edző vagyok, aki azt vallja, a versenyző az első, hiszen ő az, aki leússza a kilométereket az edzéseken, ő az, aki odaáll a versenyeken a rajtkőre – én csak megírom az edzésterveket, terelem és motiválom őt. Sosem tolom magam az előtérbe. És nem is akarom, hogy ez megváltozzon.
– Pedig nem biztos, hogy megússza a reflektorfényt, hiszen Kós után itt egy újabb tehetség: Ábrahám Minnának sokan szép jövő jósolnak, holott igazán csak három éve úszik a tizenhat éves versenyző.
– Külföldön élt a szüleivel, ám mert kiskorában kijelentette, hogy úszó akar lenni, az edzőtáborokba mindig jött velünk a bátyjával. Aztán három éve hazaköltöztek, azóta intenzívebb a kapcsolatunk: Minna fiatal kora ellenére nagyon profi, mentálisan is rendkívül erős.
– És ugyanúgy sokoldalú úszó, mint Kós Hubert. Magyarovits Zoltán szerencsés ember, hogy két ilyen úszóra akadt, vagy ez egyfajta edzői arc poeticája?
– Az utóbbi. Az edzéseim középpontjában a vegyes úszás áll. Ám az sem szerencse kérdése volt, hogy ők hozzám kerültek: sok gyereket kellett ehhez megtanítanom úszni.
– Jól és szépen?
– Pontosan. Ez az alap, az eredmény csak ezek után jöhet. Ha egyszer kiszállok ebből a körforgásból – mert egyszer meg kell tennem, hiszen nehéz kenyér ez, a családomat alig látom egy-egy zsúfoltabb időszak idején –, csak gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Őket szeretném megtanítani úszni: szépen és jól.
– Említette, hogy az edzéstervei a vegyes úszásra épülnek – ez a klasszikus magyar iskola, amelyet Széchy Tamás honosított meg itthon. Az ő nyomdokain halad?
– Három edzőt említenék: Széchy Tamás mellett Széles Sándort és Gyertyánffy Tamást. És ha csak egyet mondhatnék, Gyertyánffy lenne. Nekem ő volt az edző, és amióta Hubival is dolgozott már együtt, Hubi is megértette, miért vagyok olyan, amilyen. Minden úszásnemben profi, sokan nem tudják, de Darnyi Tamás és Szabó Joe technikáját is ő rakta össze, a saját elképzeléseim mellett igyekszem olyan edzővé válni, mint ő.
