A Váci Nemzeti Kör 2022. október 22-én tartotta hagyományos 1956-os megemlékezését Dr. Kristóf Béla egykori polgármester emléktáblájánál.
Az egybegyűlteket a VNK egy tagja köszöntötte. Ezt követően Moys Csaba elnök mondta el ünnepi beszédét. Rendezvényünket Fábián Zoltán énekes előadása tette még meghittebbé. Saját dalai mellett elénekelte a nemzeti érzelmű (magyar és európai) körökbe híres „Avanti Ragazzi di Buda” című dalt is.
Végül rendezvényünk a Szózat eléneklésével zárult.
Konopás Attila
VNK ügyvivő
***
Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük Moys Csaba beszédét:
Tisztelt Emlékezők!
Az elmúlt esztendőben e helyen szóvá tettem, hogy a jelenlegi balliberális városvezetés az emléktáblánál koszorúz, de a beszédeket elhagyta. Dr. Kristóf Béla táblájánál és most 15. alkalommal szólok a hős polgármesterről, de csak röviden, hiszen már nagyon sokszor beszéltem ennél a márványtáblánál, sok újat nem tudok mondani.
Azt is szóvá tettem, hogy 1989 óta először elmaradt a zeneiskolai központi városi ünnepség. Nos az idén meglesz tartva, de a Forradalom és Szabadságharc eszméihez nem méltó módon. 1989-2018 közötti ünnepi beszédet minden alkalommal 56-os hősök vagy méltó utódaik mondták, még Lábai László és Bóth János polgármestersége idején is.
Dr. Kristóf Béla, akit 1956. októberében mintegy 8 ezer ember közfelkiáltással választott polgármesterévé – megjegyzem azóta sem kapott ennyi szavazatot a megválaszott polgármester – bizonyította rátermettségét, biztosította a város nyugalmát, élelmiszer ellátását, megtisztította az oda nem illő, szakmai analfabétáktól szeretett városát. Ez Kádárék szemében főbenjáró bűnnek számított, ezért gyilkolták meg Brusznyai Árpádot. Lehet, hogy Kristóf Béla is így járt volna, ha kalandos körülmények között – barátai unszolására – nem hagyja el az országot.
Most szeretnék megemlékezni Wittner Máriáról, aki a Forradalom és Szabadságharc igazi hőse volt. Aki 13 évet ült Kádárék börtönében. Városunkba is többször ellátogatott, megemlékező beszédeket mondott. Nem feledkezett meg a Szabadságharc leveréséért, a szovjet csapatok behívásáért, a hősök meggyilkolásáért, börtönbe zárásáért, az ő és családjuk egzisztenciájától megfosztottakért felelősök megbüntetésének elmaradásáért tiltakozni.
Mindszenty József hercegprímás „1956 írások a hagyatékokról” emlékeiből idézett néhány nevet, akik a Szabadságharc leverésében és kivégzésükben aktívan részt vettek, akik megtorlatlanul, ágyban párnák között haltak meg a „rendszerváltási kísérlet” után – Kiss Gy. Csaba az MDF egyik alapítója szerint „magyar átmenet volt”. Természetesen a bíboros 1975-ben bekövetkezett halála miatt erről nem tudhatott.
Íme a közismert bűnözőkről kiragadott névsor:
Hollós (Holzschlag) Ervin 1929-2008. Nagy Imre perelőkészítője.
Apró Antal 1913-1994. Gyurcsány feleségének nagyapja, a megtorlás irányítója
Marosán György 1909-1992. Keveselte Kádár megtorló intézkedéseit
Czinege Lajos 1924-1988. A munkásőrség egyik alapítója
Piros László 1917-2006. Kommunista belügyminiszter
Sólyom László az Alkotmánybíróság ténylegesen irányító elnöke megsemmisítette a Parlament döntését a felelősségre vonástól. Ne felejtsük el Sólyom Lászlót az SZDSZ közvetett segítségével választották meg később köztársasági elnökké. Én azért sem becsülöm őt, mert gyáván viselkedett, nem merte megkísérelni a szlovákok által a magyarok számára megtiltott átmenését a Mária Valéria hídon.
Mi történt volna? Nem tudhatjuk.
A hazaáruló gyilkosok felelősségre vonása tehát elmaradt. Wittner Mária az elsők között állt ki Budaházy György és társai mellett is kérve, követelve az ellenük immár 14 éve folyó már-már kínzásnak minősíthető koncepciós politikai per megszüntetését. Wittner Mária határozott kiállása bizonyítja Budaházyék ártatlanságát. Bizony a magyar bíróságok egy részénél még mindig fennáll a kettős mérce alkalmazása.
Visszatérve az elmúlt évi megemlékezésemre azt is mondtam: „Nekünk most könnyebb a dolgunk. Nem kell a vérünket áldozni, csak a mindennapi életünkben kell helytállni”
…És ha eljön az idő, egy fülkében csak egy apró X-et kell a megfelelő helyre tennünk.”
Nos városunk és az egész nemzet népe 2022. április 3-án a megfelelő helyre tett az X-et, biztosítva a keresztény nemzeti kormány létrejöttét. Most kérem, hogy a nemzeti konzultáció kérdéseit megfelelő módon minél többen válaszolják meg, segítve kormányunk megmaradásunkért küzdő harcát a brüsszeli, amerikai demokratákat kiszolgáló, hazaáruló úgynevezett ellenzék ellen.
Hajtsunk fejet Dr. Kristóf Béla, Brusznyai Árpád és most már Wittner Mária előtt. Emlékezzünk a Forradalom és Szabadságharc minden áldozatára, résztvevőjére.
Sajnos már kevesen élnek, akik résztvevői voltak a 66 évvel ezelőtti dicsőséges napoknak.
Moys Csaba
