Jelentős érdeklődés kísérte az I. Fóti Templomtúrát, közel 80 fő teljesítette a valamivel több, mint 12 kilométeres távot. A túrát a Templommentők közössége szervezte abból a célból, hogy a sikátori határban található, egykor Szent Mártonnak felszentelt templom régészeti feltárását sokak kívánságára bemutassák.
A templomrom feltárását a Magyarságkutató Intézet régészeti vezetője, Makoldi Miklós Zsombor irányítja. A kutatóárok kiásása során találtak egy olyan függő zárókövet, amely vidéki templomokból eddig még nem került elő, ebből az egykori építők jelentőségére lehet következtetni. Az is kezd bizonyossá válni, hogy a templom még a tatárjárás előtti időkben épült.
A Templommentők a szakrális és hitéleti vonatkozások mellett a családi élet és az egészséges életmód terén is szeretnének hasznosak lenni, ezért indították el ezt a gyalogtúrát. A résztvevők 5 és 70 életév közötti csapata kitűnő időjárás mellett, hangulatos erdei és mezei ösvényeken haladt, egy szakaszon a Mogyoródi patak hol jobb, hol bal oldalán. A hangulatot javította az is, hogy a kiosztott emléktúra füzetet a különböző helyszíneken le is pecsételtethették a résztvevők.
A túra kiinduló pontja a híres, római katolikus Szeplőtelen Fogantatás templom volt, majd az evangélikus-, és a református templomot is érintették. Mindhárom templomban tartottak a lelkészek ismertetőt a túrázóknak, s természetesen mindhárom felekezetből jöttek résztvevők szép számmal, ezzel is utalva az ökumené felé. Amikor a templom épült még egységes volt a római katolikus egyház, így minden későbbi felekezet a magáénak tudhatja a Szent Márton templom romját, s ha sikerül újjáépíteni, akkor majd a templomot is. A várost a Gyermekváros ősfás, hatalmas parkján, majd a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat telepén keresztül hagyták el déli irányban a túrázók.
Útközben, az Ölyvös-mezőnek nevezett réten Kertész Gábor tartott lélekemelő előadást „Teremtésvédelem Fóton” címmel. A túra célállomásán, a romnál bőségesebb beszélgetésre került sor az ősi magyar emlék és a templom, mint Isten házának a megmentésének a fontosságáról és további tervekről. Bíró Zoltán alpolgármester azt is ismertette, milyen fejlesztésekkel tervezik segíteni a templomrom rendbetételét és környezetének méltó kialakítását.
A tervek szerint a következő eseményre a Szent Márton napjához legközelebb eső vasárnapon, november 13-án kerül sor, amikorra szabadtéri misét tervez oda Sebők Sándor atya. Várnak minden érdeklődőt a környék településeiről is.
A továbbiakban pedig lesznek még gyalogtúrák, futások, sportprogramok, amelyek során összekötik a fóti (sikátori) romot a Dunakeszihez tartozó Alagi-majori, szintén Árpád-kori rom meglátogatásával. A két közel egykorú templomrom légvonalban legföljebb 5 km távolságban van egymástól. Ez a közeli elhelyezkedés csak akkor meglepetés, ha nem számolunk azzal, hogy egykor az apró falvak jóval sűrűbben helyezkedtek el (avar-kori és Árpád-kori települések), s csak török megszállás idejében ritkultak így meg. Ilyen elpusztult falu volt környékünkön, Mogyoród, Szada és Veresegyház háromszögében Ivacs és Szent Jakab (nevüket Hév-, illetve vasúti megálló őrzi), szintén akkor pusztult el a Vác közelében létezett Cselőte település is.
Windhager Károly
***
Szent Márton magyar származású szent, aki Szombathelyen született 316-ban. Előbb római katona, majd Tours-i püspök lett. Magyarország mellett Franciaország egyik legismertebb szentjeként tartják számon. Szent István Koppánnyal való hadakozásakor az ő segítségét kérte, és a feljegyzések szerint zászlajára festette a képét. 977 óta Magyarország védőszentje. Az Árpád-korban a legtöbb templomot Szűz Máriának és Szent Mártonnak szentelték. Magyarországon több ereklyéje is megtalálható, például Budapesten a Forgách utcai Szent Márton templomban, és a Pannonhalmi Apátságban. Születésének egyik feltételezett helyén épült Szent Márton tiszteletére a Pannonhalmi Bencés Apátság. (Vikipédia)
Ferenc pápa magyarországi látogatása során szintén nemzetünk tagjaként említette Szent Mártont!
