– A benzin- és az élelmiszerárstop meghosszabbításáról döntött a kormány – jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton Budapesten, a Kormányinfón – írja az MTI.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a december 31-én lejáró kamatstopot is meg fogja hosszabbítani a kormány legalább fél évvel.
Közölte, a kormány mindent megtesz, hogy olyan általános gazdasági helyzet legyen az országban, olyanok legyenek a költségvetés adottságai, hogy ezeket az intézkedéseket – a rezsicsökkentéssel együtt – fenn lehessen tartani. Ez Európa legnagyobb családtámogatási programja – mondta.
Azon véleményének is hangot adott, hogy ha a háború véget érne, vagy ha az EU az energetikai szankciók kivezetéséről döntene, már másnap felére csökkenne a gáz és az olaj ára.
A kormányülés közben tartott sajtótájékoztatón a miniszter azt mondta, a háború és az arra adott szankciós válaszok brutális energiaáremeléshez vezettek, ez pedig általános áremelkedést, inflációt okozott, a termékek, különösen az élelmiszerek ára megemelkedett.
Ennek következtében elszabadult a benzin és a dízel ára is és rohamosan növekedtek az elmúlt hónapokban a kamatok is.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormány már tavaly ősszel hozott intézkedéseket azért, hogy ezektől a káros jelenségektől meg tudja védeni a magyar családokat.
Az árstopok fenntartását azzal a rendkívüli helyzettel indokolta, hogy amíg a szankciók hatályban vannak, nincs reális esély arra, hogy a helyzet javuljon.
Úgy összegzett, hogy a magyar családok számára továbbra is lesznek olyan alapvető élelmiszerek, amelyek a válság előtti áron elérhetőek.
Hozzátette: a kamatokat a kormány féken tudja tartani, ami több tízezer családnak jelent komoly segítséget és bíznak abban, hogy a magyarországi üzemanyagárakat is féken tudják tartani. Elmondta, Európában Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag, ezzel segítik a családokat.
Szólt arról is, hogy az átlagfogyasztásig a rezsicsökkentést is megvédik és fenntartják. Az elmúlt hónapok ijedtsége után, az első villany- és gázszámlák érkezésekor azt látni, hogy többen férnek bele a meghatározott átlagmennyiségbe, mint amennyien ezt korábban gondolták – fogalmazott, megjegyezve, sokan elkezdtek spórolni is.
Ismertetése szerint jelentős, havonta 150-180 ezer forintos támogatást tudnak adni a családoknak azzal, hogy nem kell a gáz és a villany piaci árát kifizetni.
A miniszter elmondta, több hónapon át, különösen nyáron intenzív tárgyalások folytak az Európai Bizottsággal (EB), mára nyitott kérdés nem maradt.
A kormány az Európai Bizottság által kérteket vagy elfogadta, vagy ott ahol nem tudta elfogadni, sikerült mindkét félnek megnyugtató kompromisszumra jutni – tette hozzá.
Elmondta, a kabinet szombati ülésén megtárgyalta és jóváhagyta ezeket a javaslatokat, amelyeket jövő hétfőn és pénteken benyújt az Országgyűlésnek. A jogszabályok novemberben hatályba lépnek, azt követően szüntethetik meg a kondicionalitási eljárást – jelezte.
A miniszter szerint a kölcsönös bizalmatlanság helyett a kölcsönös bizalom irányába tett lépésnek tekinthető az a tárgyalássorozat, amely az elmúlt két hónapban a bizottsággal folyt.
Megjegyezte, az EB vasárnap kommunikálni fog ebben az ügyben, a megállapodásnak valóban része az is, hogy azokat a vállalásokat, amelyeket a magyar kormány tett, teljesíteni kell, valósággá kell válniuk.
Arra kérte az Országgyűlést, hogy részesítse előnyben azokat a törvényjavaslatokat, amelyek elfogadása után a kondicionalitási eljárás lezárható legyen.
Kitért arra is, hogy az EB-vel folynak a tárgyalások a helyreállítási alapról is, amellyel kapcsolatban a pályázatokat kiírták, a kifizetéseket is megkezdték, de a bizottsággal nem jött létre a megállapodás.
Elmondta, tárgyalnak és még nincsenek késében a következő hétéves uniós költségvetés operatív programjairól szóló partnerségi megállapodás megkötésében.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentette: a kormány az energiaintenzív termelő kis- és közepes vállalkozásokat támogató programot fogadott el. A program október 1-től indul, 2023 végéig tart, és két fontos eleme van:az egyik a működési költségek, a másik pedig a beruházások támogatása – ismertette.
A működési költségek támogatása azt jelenti, hogy három hónapra – októberre, novemberre és decemberre – az energiaintenzív feldolgozóipari kkv-k áram- és gázszámlája növekményének 50 százalékát kifizeti az állam – közölte, hozzátéve, ha például valakinek 10-ről 60-ra felmegy a számlája, akkor nem a hatvannak az ötven százalékát fizetik ki, hanem az 50-nek az 50 százalékát.
Emellett a kormány elindít egy energiaátállási, energiahatékonysági beruházás-támogatási programot, itt maximum 15 százalékos önerő támogatást adnak a kkv-knak annak érdekében, hogy hosszú távon versenyképesek maradjanak. Jelezte: a Széchenyi Kártya Programban támogatott kamatozás mellett vehetők igénybe hitelek ilyen beruházásokhoz, azonban a bankok akár 20-30 százalékos önerőt is kérhetnek.
A vállalkozásoktól azt kérik, hogy a munkahelyeket őrizzék meg, az általuk foglalkoztatottak száma 2023 végével ne csökkenjen 90 százalék alá a jelenlegi szinthez képest – mondta.
Ismertette: uniós definíció szerint energiaintenzívnek tekintenek minden olyan vállalatot, amelynek az energiaköltsége a nettó árbevétel arányában 2021-ben 3 százalék felett volt. A programmal a feldolgozóipari kkv-kat célozzák, azaz azokat a cégeket, amelyek a feldolgozóiparban működnek TEÁOR kód alapján, vagy árbevételük több mint 50 százaléka a feldolgozóiparból származik – tette hozzá.
