A Vácról és a környező településekről haláltáborokba vagy munkaszolgálatra elvitt zsidók gettóba zárásáról, elhurcolásáról megemlékező évfordulós kegyeleti eseménynek adott helyet május 26-án a váci zsinagóga, ahol Turai János, a Váci Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte a megjelenteket.
Turai János köszönetet mondott a résztvevőknek azért, hogy eljöttek közösen emlékezni, osztozni a helyi zsidóság szinte teljes elpusztítása felett érzett múlhatatlan gyászban, és azért is, hogy néhány héttel korábban sokan ott voltak a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából rendezett gyertyagyújtáson is, aminek borzalmasan szomorú aktualitása, hogy a váci városvezetés továbbra sem határolódik el azoktól az önkormányzati képviselőktől, akik náci megnyilvánulásokkal mérgezték, mérgezik a közéletet.
A hitközségi elnök ugyanakkor köszönetet mondott a Mazsihisznak és Magyarország kormányának, amiért támogatást nyújtanak a mára szinte teljes egészében helyreállított zsinagóga rendbehozásához, megszépítéséhez, állagmegóvásához, mint elmondta, az ünnepséget követő napokban újra építőmunkások, más szakemberek érkeznek, hogy teljessé tegyék a felújítást.
Az eseményen több történelmi társegyház lelkipásztorai is jelen voltak, közülük dr. Varga Lajos segédpüspök mondta el emlékező gondolatait.
– A mindenható Isten adta lelkünkbe azt az érzést, hogy gyászoljunk, megsirassuk a veszteségeinket. Saját életünk egyes eseményei valamint sok történelmi esemény is fájdalommal tölt el bennünket. Ez még abban az esetben is igaz, ha a sérelem személy szerint nem bennünket érintett vagy épp a közvetlen környezetünket. Sajátos emberi képességünk a beleélés, ezen felül az együtt szenvedés, a compassió. Ez feléledhet bennünk nem csak a jelen idő tekintetében, hanem a múltra vonatkozóan is. Biblikus alapon állva csak azt tudjuk mondani, hogy egy Atyának vagyunk a gyermekei, akármely nemzethez is tartozunk, ez pedig a legmélyebb értelemben összeköt bennünket a világban élő minden emberrel, ezért a rasszizmus a Bibliát olvasó és annak tanítása mellett kitartó ember számára elfogadhatatlan – fogalmazott a főpásztor.
Kiemelte még: sajnos a történelem folyamán az üldözés – mely sokszor gyilkosságba, a holokauszt esetében tömeggyilkosságba torkollott – mindig valóság, így sok esetben ma is az.
– A mindenható Istenhez a könyörgésünk az, hogy mindenféle gonoszság haljon meg, tűnjön el, és a gonoszságnak nem legyen élete ezen a Földön, ebben az országban és ebben a világban – zárta szavait dr. Varga Lajos.
Dr. Kunos Péter, a Mazsihisz és a Budapesti Zsidó Hitközség ügyvezetője emlékeztetett, hogy a vészkorszak, a haláltáborok valósága miatt a korábbi csaknem háromezres váci zsidó közösséggel szemben ma mindössze 25 hittestvér él a városban, de szavai szerint velük és általuk tovább él itt az ötezer éves zsidó hit.
– Mindezért pedig nem lehet kellőképp méltatni Turai János érdemeit, áldozatvállalását, azt, hogy lehetőség van az Isten dicsőítésére ebben a zsinagógában, azt, hogy rendben tartják az izraelita temetőt, megszólítják a fiatalokat különböző programokkal, kiadványokat jelentetnek meg, kutatásokat végeznek – mondta a vendég.
Továbbá megemlítette: az nagyon helyén való, hogy a kormányzati politika szintjén zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, de a hétköznapi antiszemitizmus sajnos ma is valóság, vannak megnyilvánulásai, és itt emlékeztetett a már említett holokauszt emléknap megzavarására, szavai szerint nem elég, ha zsidó emberek reagálnak az ilyen atrocitásokra, a többségi társadalom tagjainak is el kell ezeket utasítaniuk.
Surjányi Csaba, a Hit gyülekezete váci és miskolci gyülekezetének főlelkésze szót ejtett arról a várakozásról, hogy Isten helyreállítja Jeruzsálem dicsőségét nem csak politikai entitásként, turisztikai centrumként, hanem szent városként, szavai szerint ott lesz a természetfölöttinek egy olyan jelenléte, ami miatt a nemzetek tagjai fel fognak oda járni, hogy találkozzanak az úrral, eldobálják bálványaikat, megtagadják ordas eszméiket, elszakadjanak hamis ideológiáiktól, megbékéljenek Istennel és Izrael nemzetével is.
A jelen fenyegető háborús valósága kapcsán úgy fogalmazott, hogy fennáll a veszélye, hogy kitör egy újabb világháború, és sajnos ilyen időben elszabadulhatnak az indulatok, a zéró tolerancia törvényei mit sem érnek, ezért támogatni kell a béketeremtésre irányuló törekvéseket, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni harcot.
Csereklye Károly önkormányzati képviselő arról szólt, hogy a vészkorszak előtt nagy békességben éltek együtt Vácott is a zsidó és nem zsidó családok, szavai szerint ezért ez a kegyeleti esemény nem csak a gyász napja, de a figyelem-felhívásnak is fontos alkalma, hogy a ma élőknek az egyik kiemelkedő felelőssége a békés együttélés.
– Ennek szellemében most elnézést szeretnék kérni Turai úrtól és a váci jóérzésű emberektől azért az inzultusért, ami hitközségi elnök urat, illetve közvetve a békeszerető lakosságot is érte a képviselő-testület némely tagjai részéről. Sokszor ítélkeznek mások felett olyanok, akiknek fogalmuk sincs a másik ember hitéről, vallásáról, kultúrájáról, ezt pedig nem szabad eltűrni – fogalmazott a képviselő.
Rétvári Bence, a térség országgyűlési képviselője is szóba hozta a közszereplők különös felelősségét a társadalmi béke szavatolásában, szavai szerint nem szabad megtűrni a közéletben olyanokat, akik ordas eszméket hirdetnek, például Hitler-fotókat posztolnak, megköpködik a számítógépük billentyűzetét, ha egy kattintás nyomán jelesül a zsidó egyetem honlapja ugrik elő a képernyőn.
– A józan ész alapján itt a közéleti szereplőknek a közösség iránti felelőssége kérdőjeleződik meg, ezek elfogadhatatlan dolgok bárki részéről is – fogalmazott a képviselő.
Végül Rétvári Bence is köszönetet mondott Turai Jánosnak a maréknyi zsidó hittestvér egyben tartásáért, de annak a tágabb körnek az eléréséért is, akik a kis közösség, a zsidó kultúra kisugárzása révén kerültek, kerülnek közelebb a zsidósághoz.
Az eseményt záró kegyeleti szertartást Verő Tamás országos főrabbi, és Nógrádi Gergely főkántor végezte, vezette.
Ribáry Zoltán
