Beszélgetés Szegedi Sándorral, az újjáalakult Gödi Vállalkozók Egyesületének elnökével
– Gödön közel kétezer vállalkozó él, akik a városban és a közeli településeken fejtik ki tevékenységüket. A tagság érdekképviselete mellett szervezett formában, aktív szerepet kívánnak vállalni az ő érdekükben is a város közéletében is? – kérdeztem az egyesület elnökétől, akiről közismert, hogy korábban Göd alpolgármestereként, majd egy cikluson át polgármesterként is szolgálta a várost.
– Köszönöm az érdeklődést, de mielőtt konkréten is válaszolnék a kérdésre, azzal kezdeném, hogy egyesületünk a rendszerváltozáskor, 1989-ben, az elsők között alakult meg. Azonban mint oly sok mindenben, így az egyesületünk életében is jelen voltak a különböző politikai áramlatok, nem voltunk egységesek, háttérbe szorult az alapcél, a vállalkozók hatékony képviselete. A közelmúlt történései, az elmúlt 2-3 év tapasztalatai alapján azzal szembesültünk, hogy Gödön nem működik az önkormányzatiság. Ez a tény arra ösztönzött bennünket, hogy a vállalkozók érdekében a korábbinál jóval hatékonyabb szakmai munkára kell összpontosítanunk. A szakmai képviseletre koncentrálunk, de azt sem hallgathatom el, számunkra is nagyon fontos, hogy jól működjön a település, adottságai révén az optimális fejlődési pályán haladjon. Göd jobb és hatékonyabb működésének elősegítése érdekében újjászerveztük az egyesületünket, hiszen – a helyben és máshol működőkkel együtt – közel kétezer vállalkozó él Gödön. A Vácon, Dunakeszin vagy Budapesten működő gödi vállalkozókat is szeretnénk bevonni a közös munkába. Mi nem akarjuk átvenni az önkormányzat feladatait, hanem tudásunkkal, sok évtizedes szakmai tapasztalatunkkal segíteni szeretnénk. Egyesületünk szigorúan a vállalkozók gazdasági érdekeinek képviseletét tartja szem előtt, amely véleményünk szerint hozzájárul a város fejlődéséhez is.
– A hétköznapok gyakorlatában ez hogyan mutatkozna meg?
– Tevékenységünk középpontjában a vállalkozók szakmai érdekképviselete és a továbbképzésük megszervezése áll. Meggyőződésünk, hogy a város hosszú távú érdekét és céljait szolgálná a korrekt, szakmai alapon nyugvó, Göd érdekét előtérbe helyező rendszeres párbeszéd az önkormányzattal. Fontosnak tartjuk a vállalkozók szakmai továbbképzése mellett munkájuk sikerét elősegítő szakmai konzultációk szervezését, a különböző anyagok felhasználásának ismeretét, az élet- és vagyonbiztonságukat szolgáló balesetvédelmi oktatásokat.
– Minden szavából az érződik, hogy egyesületi elnökként is ugyanolyan ambícióval kíván dolgozni Gödért, mint egykoron városvezetőként, amihez kiváló partnerei vannak a vállalkozók között. Több évtizedes szakmai gyakorlat és tudás birtokában hogyan tudják szolgálni a várost, miben tudnak és akarnak együttműködni az önkormányzattal?
– Vállalkozóként és gödi polgárként pontosan látjuk, hogy azok az önkormányzatok tudnak boldogulni, melyek nem csak valamilyen központi támogatásra építik a működésüket és a jövőjüket, hanem a helyi közösségek tudását, a település adottságait kreativitásukkal kiegészítve saját bevételekre tesznek szert, amit – előre meghatározott szempontok alapján – a város fejlődésére fordítanak. Ma már minden pályázat önrészt igényel, amit például az így szerzett bevételekből elő lehetne teremteni. De ez nemcsak az önkormányzat pályázati indulását segítené, hanem a helyben működő civilszervezetek pályázati esélyeit is. Az önkormányzati munkában sem ördögtől való dolog a vállalkozói szemlélet. Gödön, az első szabadon választott képviselő-testületnek 9 vállalkozó volt a tagja. Jelenleg egy sincs, ami a véleményen szerint hatással van a képviselő-testület döntéseire is.
– De ennek oka lehet az is, hogy a vállalkozók nem vállaltak aktív közéleti szerepet az elmúlt időszakban.
– Ezt nem vitatom, de ennek is oka van. Mégpedig az, hogy ha a sokadik ötlet, javaslat, elképzelés sem talál meghallgatásra, akkor egy idő után az ember „feladja”. Mi viszont az egyesületünkben az elmúlt időszakban – minden törvényes feltételnek megfelelve – a helyi kedvezményrendszer kialakításán dolgozunk, aminek az a lényege, hogy a gödi polgárokat arra ösztönözze, hogy helyben költsék el a pénzüket. A pénz egészséges körforgását, a helyi vállalkozók és a helyi lakosság kölcsönösen előnyös együttműködését szeretnénk elősegíteni.
– Köztudott, hogy Göd az új otthont teremtők mellett népszerű a turisták, a kirándulók körében is, hiszen szép a Duna-partja, a városban kanyarog az EuroVelo 6 kerékpárút, hangulatos éttermei vannak, vonzó a termálfürdője, a Duna-parti Nyaralóházak pihenőhely. Vendégváró település, amit azonban kétségtelen tény, hogy valamelyest árnyal a Samsung jelenléte. Hogyan vélekednek a kialakult helyzetről?
– Kétségtelen tény, hogy van egy ipari terület, ami adottság. Azt is világosan kell látni, hogy a mindenkori aktuális kormánynak szüksége lesz az ipari területek adóbevételeire. Az egy hiú ábránd, hogy egyik napról a másikra a Samsungot megszüntetjük. Több mint 20 éve, amikor Gödre települt, akkor még a televíziókészülékek képcsöveinek gyártásával foglalkozott, ami lényegesen más, mint a mostani tevékenysége. Akkor örültünk, hogy végre egy világcég ide tudott jönni Gödre, melynek évi 700 millió forint adóbefizetése óriási segítség volt a településnek. Azt reméltük, hogy az ipari területre más cégek is települnek és az M2 környékén egy jól prosperáló vállalkozói környezet jön létre, és az onnan származó bevételt a város észszerű fejlődésére tudjuk fordítani. Sajnos ez nem egészen így alakult, a Samsung markáns fizikai jelenléte túlnőtte a gödi környezetet. De az is tény, hogy nagyon sok gödi lakos dolgozik a cégnél, és számos gödi vállalkozó beszállítóként veszi ki részét az építkezésből, amit a mi kimutatásaink is megerősítenek. Mára egyértelművé vált, hogy kettősség jellemzi Gödöt. Van egy ipari arculata és egy vonzó, hangulatos kertvárosi jellege.
– Hogyan lehet ezt a kettősséget a város javára kamatoztatni? Van rá megoldás?
– Meggyőződésem, hogy van rá esélyünk. Amennyire örömteli Göd természeti adottsága, turisztikai vonzereje, ugyanolyan tény az ipari környezetünk, amiből okos diplomáciával a lehető legtöbbet ki kell hoznunk a város javára. Az így keletkezett bevételeket – önkormányzati átcsoportosítással – például a közel harminc szilárd burkolat nélküli utca aszfaltozására fordíthatnánk. A csapadékvíz-elvezetés sincs teljes körűen megoldva, és sok olyan lehetőség van – pont a turisztikai adottságainkra utalva – amit ki lehetne használni. Óriási igény van a 20 000 főt is meghaladó városunkban egy nagy befogadóképességű művelődési házra, amelyben 100-120 embernél többen is le tudnának ülni. Egy sportcsarnok, ami majd épül, az tökéletes nagy rendezvényekre, sporteseményekre, de nem megfelelő egy 200-250 fős családias hangulatú összejövetelre. De az is nyilvánvaló, hogy Gödnek szüksége van – az Alsógödön és Felsőgödön kialakított alközpontok mellett – egy jól megtervezett városközpontra.
– Talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy napjainkban is városvezetőként gondolkodik.
– Feltétlenül. Aki régóta él Gödön és tudja, hogy mik voltak az elképzelések az én időmben, ahhoz képest gyakorlatilag semmi nem történt. Húsz éve – nézzük meg a szomszéd településeket, Sződligetet, Dunakeszit, Csomádot, Veresegyházat – mindenki elment mellettünk, mert nálunk nem az a fajta vállalkozói szemlélet működött. Igen, városvezetőként gondolkodom – de nem polgármester aspiránsként – és a vállalkozók egyesületének határozott szándéka, hogy gesztorként segítse, támogassa a város civil szervezeteit, észszerű együttműködést alakítsunk ki az önkormányzattal, mert mi már praktikusan megtanultuk, hogyan lehet az egy forintból kettőt, a kettőből négyet csinálni. Úgyis fogalmazhatnék, a legfontosabb „üzenetünk”, hogy a tudásunkat, szakmai tapasztalatunkat szeretnénk felkínálni a város javára.
Vetési Imre
Fotó:KesziPress
