Rovatunk előző számában beszámoltunk egyesületünk 2022-es feladatáról, miszerint az egész Dunakanyar régiót átállítjuk a biológiai szúnyogirtás módszerére. Szó volt a kémiai és biológiai szúnyogirtás előnyeiről és hátrányairól. Szeretnénk most a lakosságot is bevonni a témába és megvizsgálni, mit tehetnek a Dunakanyar lakosai a szúnyogok ellen – írja a Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület.
Ismerd ellenséged!
A szúnyog repülő rovar, több mint 3500 különböző fajt ismerünk, amiből csak párszáz faj nőstény egyedei szívnak vért, vagyis csípnek. Általában hűvösebb, árnyékosabb, szélcsendes helyen érzik jól magukat. Vízben szaporodnak, ezért a vízpartok gyakori lakói, de gyakran előfordulnak lakókörnyezetünkben kialakult vizes helyeken, pl.: kerti tó, esővízgyűjtő, takarófólia mélyedései, nem használt autógumi, stb. Nagyon gyorsan fejlődnek, vízhőmérséklettől függően akár 7-10 nap alatt teljesen kifejlődik egy szúnyog. Sokan vannak, egy nőstény akár 50-300 petét is lerak.
Egy zivataros nyári héten egy vödör vízben akár több száz csípőszúnyogot is kinevelhetünk saját udvarunkban (ne tegyük!).
Mennyi gond van a szúnyogokkal?!
A legnagyobb és egyben legkevésbé ismert probléma az, hogy hazánkban is megjelent több invazív szúnyogfaj, ami veszélyes betegségeket is terjeszthet. Ezek a fajok főként a globalizáció és a klímaváltozás miatt jelentek meg nálunk. Ezek közül a legveszélyesebbek a japán bozótszúnyog, az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog. Ezek a fajok terjeszthetnek több emberre és állatra veszélyes vírust vagy parazitát. Ilyenek például: sárgaláz vírusa, Dengue vírus, Nyugat-nílusi vírus, japán encephalitis. Ezek a szúnyogok a fonálférgek vektoraként is ismertek, így képesek terjeszteni a kutyáknál és macskáknál jelentkező szív- és bőrférgességet. Ezek az invazív fajok főként nem a természetes élőhelyeken, hanem a háztáji pangóvizes területeken érzik jól magukat, ami tovább növeli a veszélyfaktort.
A második legnagyobb gond a csípésük, ami kellemetlen, viszkető dudorral jár. A szúnyogok emberekre gyakorolt gyötrő hatása vitathatatlan. Viszont el kell gondolkodni azon, hogy vajon mennyivel van több szúnyog, mint 20 éve és mi mennyivel tudjuk kevésbé elviselni a csípésüket. Egyénenként változik, ki mennyire tudja elviselni a csípésüket, ki mennyire érzékeny rájuk, vagy mennyire tud ellenállni. Vannak horgászok, akik egybefüggő szúnyogfelhőben is komfortosan üldögélnek a folyóparton, botjukat figyelve. Másokon viszont már 2 szúnyogcsípés után kitör a frász, és mindenféle spray-vel telefújva a helyiséget rohangálnak fel-alá. Hol van a határ, ami már egészségügyi kockázatot jelent, és hol van a határ a fejünkben, amikor már nem tudjuk tovább tolerálni a szúnyogok csípését?
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a szúnyogok a természet szerves részei és fontos alkotóelemei az ökoszisztémának, rengeteg élőlény táplálékául szolgálnak. A szúnyogok részt vesznek a növények beporzásában is, ezért vitathatatlanul hasznosak és szükségesek is.
Mit tehetünk?
Számos módszer van arra, hogyan szabadulhatunk meg a szúnyogok gyötrésétől. A legfontosabb, hogy akarjuk és hogy figyeljünk rá. Csokorba szedtünk párat segítségképpen:
Megelőzés: A legfontosabb feladat, hiszen azzal a szúnyoggal van a legkevesebb baj, ami ki sem kel. Takarjuk le az esővízgyűjtő edényeinket szúnyoghálóval. Szüntessük meg a kertben kialakuló funkció nélküli esővízgyűjtőket: takarófóliák gyűrődései, használt gumiabroncsok, motorcsónakponyva, minden olyan dolog amiben megáll az esővíz.
Beavatkozás: Ha szúnyog lárvákkal találkozunk, egy hálós merítővel szedjük ki őket a vízből. Esetleg borítsuk ki a vizet, amiben tenyésznek. Sokkal egyszerűbb egy vödörben vagy egy hordóban pár mozdulattal tömegével megölni a szúnyogokat, mint repkedő formában hadonászni utánuk.
Természetes módszerek: Az ellenségem ellensége a barátom, szokták mondani. Rengeteg olyan ragadozó van, ami a szúnyog természetes ellensége, ne zavarjuk, ijesszük vagy korlátozzuk ezeket az állatokat, és ők is besegítenek a szúnyogok gyérítésébe. Egy denevér naponta 1000 szúnyogot is el tud fogyasztani. Természetes ellenségei továbbá: pókok, békák, fecskék és számtalan kistestű madár. Növények közül a szúnyogokra riasztó hatással van a menta, citromfű, rozmaring, körömvirág, bazsalikom.
Eszközhasználat: Az emberi leleményesség határtalan, és ennek köszönhetően számtalan olyan berendezést és eszközt fejlesztett ki, amik segítik a szúnyogok gyötrésének elviselését. A leghatékonyabb a nyílászárókra szerelt szúnyogháló, UV-s rovarcsapda, füstölők.
Központi irtás:
Jelenleg hazánkban kémiai irtás módszerét használja a katasztrófavédelem, ami nem hatékony, mivel a kifejlett, repkedő rovart célozza. A meleg ködös permet egy idegméreg, ami minden vele érintkezésbe lépő élőlényre kifejti a hatását. Megöl minden rovart, halálos a halakra, hüllőkre kétéltűekre. Veszélyes a madarakra és a madárfiókákra. Nem utolsósorban az emberre is kifejti a hatását. Egyesületünk szorgalmazza a biológiai irtás dunakanyari bevezetését, ami egy hatékony, környezetbarát technológia. A biológiai irtás egy természetben is fellelhető baktériumkultúrát használ, ami csak a szúnyogokra veszélyes. Ezt folyadék formájában a szúnyogok tenyészhelyére juttatja, és még lárva formában ártalmatlanítja őket. Reméljük kezdeményezésünk sikeres lesz és jövőre a Dunakanyarban is elkezdik használni a biológiai irtás módszerét.
Sok szép, szabadban töltött, szúnyogok gyötrésétől mentes estét kívánunk nektek!
A Dunakanyar Környezetvédelmi Egyesület elérhető FaceBook-on, Instagramon és a email-címen. Ha szeretnétek csatlakozni, kérdésetek van, keressetek bennünket.
Fotó forrása: Wikipédia
