A Fóti Hagyományokért Alapítvány és a Fóti Értéktár Bizottság közös rendezvényei mindig igen nagy érdeklődére számíthatnak, hiszen kit ne érdekelne a szülei, nagyszülei, dédszülei élete, sorsa. Az értéktár bizottság korábban már rendezett egy ebben a témakörben egyedülálló kiállítást a fóti lakodalmas szokásokról. Február 13-án pedig Balogh Dávid művészettörténész-muzeológus és Szűcs Mária nyugdíjas könyvtárvezető neve alatt jelent meg a Bíborba, bársonyba, gyöngyös koszorúba címet viselő kötet az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával.
A szerzők több mint 130 oldalon mutatják be a régi fóti esküvői fényképeket, kellő magyarázatokkal, nevekkel. A kötet feltárja a női viselet 150 év alatti fokozatos változásait, a legrégibb fénykép 1883-ból maradt fenn. Akkor még a fóti menyasszony gyöngyös koszorúja szemérmesen eltakarta az arcát a templomba menet alatt.
Hasonlóan nyomon követhetjük azt is, hogy a ruha színe hogy változott az évtizedek során a kezdeti feketéből végül hófehérre. Külön érdekesség, hogy a pótszékektől zsúfolt hatalmas teremben a közönség soraiban ült Kovács Jánosné született Dudás Mária néni, aki 1949-ben még a hagyományos gyöngyös koszorúval a fején esküdött. Ő kapta ünnepélyesen a kiadvány első példányát.
Az igen értékes kiadvány megjelenésének bemutatóját dr. Vass György polgármester nyitotta meg, aki – mint elmondta – maga is 49 éve él boldog házasságban. Dr. Tuzson Bence országgyűlési képviselőnk arról beszélt, milyen fontos meghatározó ereje és értéke van a család intézményének a társadalomban. Mint ötgyermekes édesapa, a gyermeknevelés adta családi örömöket ecsetelte, s bíztatott mindenkit a családi közösség értékeinek megtartására.
A Fóti Hagyományokért Alapítvány elnöke, Lévai Sándorné ismertetett sok részletet a település hagyományaiból, amelyek arra késztették őket, hogy az utolsó pillanatban igyekezzenek megmenteni a még fellelhető, régen használt tárgyakat, szokásokat, nem utolsó sorban az ezeket megörökítő fényképeket.
A beszédeket követően a két szerzőt Koródi-Nagy Edina kérdezte a könyv megírásával kapcsolatos érdekes, a közönséget is leginkább érdeklő részletekről.
A későbbiekben az igazi lakodalmas hangulatról a Veresegyházi Hagyományőrző Népi Együttes gondoskodott, akik énekkel, dallal, tánccal adták elő összeállításukat, kezdve a legény és a leány szerelembe esésétől, a lakodalmi előkészületekről, a menyasszony alkalomhoz illő öltöztetésétől, majd a házasságkötést követő zenés táncos mulatásról.
Befejezésül lakodalmas vendéglátásról is gondoskodtak a szervezők. Minden vendég nem csak a könyv egy példányát vihette haza, de megkínálták őket a fóti falusi lakodalmak szokása szerint kaláccsal, mákos rétessel, habos dudával. Akik gyalog jöttek, azok leöblíthették az édességeket jóféle mogyoródi Néró, Zenit és rozé borral. Hazafelé a vendégek többsége almába szúrt rozmaring ággal léptek ki a Vörösmarty Művelődési Házból, hogy minden szembe jövő láthassa, „lagzi”-ból jönnek.
Windhager Károly
