A képzőművészet és a történelem iránti rajongás csodálatos szimbóluma az a közel ezer fedeleskorsó-gyűjtemény, melynek láttán csak a legnagyobb elismeréssel lehet megszólalni, amikor a sződligeti Korsók Háza világhírű kincsestárában körbekalauzol maga a tulajdonos, Szemere István. A különleges fedeles korsókon megtalálható például a történelem legjelesebb személyiségeinek arcképe és egy-egy örökérvényű mondata is, mint John Fitzgerald Kennedy elnöké: „Ne azt kérdezd, hogy mit tehet a haza érted, azt kérdezd, hogy te mit tehetsz a hazáért.”
Az Európában is szinte egyedülállóan impozáns gyűjteményt a szakirodalom Németországtól kezdve egészen az Amerikai Egyesült Államokig mindenhol nagyra értékeli. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Nemzetközi Korsógyűjtő Egyesület negyedévente megjelenő amerikai Prosit című szakmagazinja több oldalon mutatta be a sződligeti Korsók Háza rendkívül gazdag választékát.
Már az első percekben kiderült, hogy Szemere István 1973-ban elkezdett kutató- és gyűjtő tevékenysége közel egy félévszázada örök szerelemként lángol.
Bár a kezdet nagyon is prózainak tűnhet, hiszen a Fővárosi Gázművek gazdasági vezérigazgató-helyettesének titkára jó magyaros fondorlattal megszerezte a főnöke vitrinében díszelgő reprezentációs korsót.
– Ekkor hetvenkettőt írunk és én beleszerettem a korsókba, amelyek elkezdtek „beszélni hozzám, történeteket mesélni” – kezdi kibontani szenvedélye több évtizedes történetét.
– Ennyi év távlatából már bizton kijelenthetem, hogy különböző korszakok voltak. Eleinte az inspirált, hogy minél több korsóm legyen, de idővel rádöbben az ember, hogy már nincs több hely a lakásban, nincs üres polc, ahová fel tudnám helyezni a féltett kincset. S ekkor a mennyiséget felváltotta a minőség! Motívumok és történetek szerint csoportosítva tudatosan kezdtem gyűjteni a korsókat. Ez abban is megnyilvánult, hogy igyekeztem megismerni, felkutatni a korsókon olvasható rövid történetek történelmi hátterét. Rengeteget olvastam, bújtam a könyveket és az internetet, hogy megtudjam, mi történt a világban és Magyarországon, melyekről a korsók mesélnek – avat be a gyűjtőmunkába.
Amerikába is elvitte Magyarország jó hírét
– Számomra ennek a korsónak a története a legizgalmasabb – mutat rá egy üvegkorsóra, melyet leemelt a polcról. – Mindenki azt gondolja, hogy a Parlamentet ábrázolja. Pedig nem. 1896-ban a millennium évében a Vajdahunyad várát fából építették fel, ami annyira megtetszett a főváros lakóinak, hogy kikövetelték, hogy a mai Vajdahunyad várat megépíttessék. Ez egy csodálatos korsó! – mondta meghatódottan Szemere István, aki elmesélte, hogy a korsót és történelmi hátterét honfoglalásunkkal együtt bemutathatta az amerikai Prosit című szaklapban is. – Ma is könnyes lesz a szemem, ha felidézem az újság főszerkesztőjének a cikkhez fűzött mondatait: „István köszönöm, ez a korsó gyönyörű! De az, ahogy Te bemutattad Magyarországot, így mindenki számára érdekes az, hogy Sződliget felkerült a világ söröskorsós térképére.”
A hetvenes éveinek elején járó, ám rendkívül energikus és színes egyéniség egymás után idézi fel az érdekesebbnél érdekesebb sztorikat, melyek természetesen mind a korsókhoz és olyan nagy rendező- és színészlegendákhoz kötődnek, mint például Várkonyi Zoltán, Bessenyei Ferenc és Bitskey Tibor, akik az Egy magyar nábob című filmben is maradandó alakítást nyújtottak. – A filmben elhangzó és látható történet alapját az 1870-ben készült korsón olvasható Erdélyi János verse adta: „Töltsd meg pajtás poharam, éljen a barátság!”
Évszázadok óta Németország a fedeles korsók fellegvára
A szentéllyel felérő gyűjtemény középpontjában látható az a korsó, melyről sugárzik Kennedy elnök varázslatos személyisége, akinek történelemformáló kijelentései ma is aktuálisak:„Ne azt kérdezd, hogy mit tehet a haza érted, azt kérdezd, hogy te mit tehetsz a hazáért.” – De tegyük hozzá, hogy a Kelet-Berlinben elmondott beszéde is óriási hatással volt az iszonyatos félelemben élő berliniekre és az egész világra: „Ich bin ein Berliner.” – Én berlini vagyok! – mondta az amerikai elnök.
Az egyik korsón az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke látható. Abraham Lincoln az amerikai történelem egyik leghíresebb és legszebb beszédét 1863-ban a gettysburgi csatamezőn, a polgárháború egyik nagy csatájának helyszínén mondta el, amelyben a többi között így fogalmazott: „a népből, a nép által és a népért választott kormány soha nem tűnhet el a Föld színéről”. Talán kevesen tudják, hogy Lincoln nagyra becsülte Kossuth Lajost, aki 1852-ben az ohiói Columbusban mondott beszédében hasonlóképpen fogalmazott – fedte fel a történelmi szálakat Szemere István.
A tengerentúlról „visszahajóztunk” a jó öreg kontinensre és máris újabb történetek elevenedtek meg a házigazda jóvoltából, aki színes anekdota felidézésével arról a korsóról is mesélt, amely a londoni közlekedési rendőr, a híres Bobby előtt tiszteleg.
A híres személyiségek és történetek után arról is átfogó képet kaptam, hogy hol készül a legtöbb korsó, no és azt is megtudhattam, hogy miért van fedele minden korsónak.
– Az itt látható, közel 1000 darab korsó 95 százaléka német gyártmányú, a Köln, Bonn és Limburg által határolt területen készültek. A korsógyártáshoz három dologra van szükség: jó minőségű agyagra, vízre és a kemencék fűtéséhez fára. S ezek mind megtalálhatók a westerwaldi területen, a Rajna és a Majna mentén. Itt már 600 évvel ezelőtt több mint 6000 korsó- és fazekas gyártó működött. A 16. században a 150 milliós Európa lakosságának a felét elvitte a fekete halál, a bubópestis. A közhiedelemben az terjedt, hogy a legyek okozzák a fertőzést, a bubópestist, ezért a németek meghozták a fedett edények törvényét. Ez úgy szólt, hogy minden ételt-italt csak és kizárólag fedett edényben lehetett tárolni. A korsófedelet gyártó cég, Németország egyik legerősebb cége volt, amely a 20. század közepéig fenn tudta tartani azt a hagyományt, hogy korsónak csak azt nevezik, aminek fedele van – ismertette Szemere István.
Ezer különleges korsó a sződligeti gyűjteményben
Mindezt és megannyi híres történet mellett a korsókészítés- és gyűjtés különleges világát és kultúráját öt vaskos, önálló kötetben mutatja be a Söröskorsók könyve című sorozatban Szemere István, melyeket feleségével közösen írt és szerkesztett.
– A Korsók Házának két jellemző tárgya van, amely a mi ars poeticánkat fejezi ki. Az asztalon mindig itt van ez a korsó, amely a 4 evangélistát ábrázolja, s a korsó tetején, porcelánbetétes fedelén a tízparancsolat olvasható. A keresztény-zsidó kultúra. Európa büszke lehetne, ha ezt a kultúrkört fogadná el egyértelműen. A másik egy kis tárgy, egy parafadugó, melyet egy barátomtól kaptam, amely azt üzeni: „Aki a hagyományt őrzi, az tiszteletet érdemel”. Én azért hoztam létre a Korsók Házát, hogy az emberek eljöjjenek és a fedeles korsók révén megismerjék a történelem egy-egy szeletét. 1999-ben a feleségemmel együtt tizenharmad magammal megalakítottuk a Söröskorsók Pohárgyűjtők Egyesületét, a mai napig él. Alapja egymás tisztelete és szeretete – hangsúlyozza a házigazda.
A sződligeti Korsók Háza tulajdonosa elmondta, hogy előzetes bejelentkezés után mindenkit szeretettel fogadnak és díjmentesen mutatják be a gyűjteményt.
– Az a célom, hogy minél több ember arcára csaljak mosolyt, hogy jól érezze itt magát – mondta Szemere István, aki a németországi Bad Schussenried-ben, a négy generáció óta fennálló korsók háza után Európa második legszebb gyűjteményével büszkélkedhet.
Jönnek látogatók az ország minden szegletéből, de megtekintette a gyűjteményt Vác testvérvárosai közül a francia, a finn és a német delegáció is.
– A német küldöttség tagjai között voltak tűzoltók is. Mondtam nekik, gyertek ide és nézzétek meg, van tűzoltó korsó is. Megkérdeztem, tudjátok, mi a tűzoltóknak a jelmondata? – Különböző – mondták. A tűzoltók jelmondata elolvasható a korsókról, amely úgy szól: „Mindenki egyért, egy mindenkiért! És mindenki az asszonyokért!” Odajöttek hozzám, megöleltek és azt mondták: – „István, ez egy csoda!”
Igen, ez a gyűjtemény egy csoda! Érdemes megnézni és meghallgatni Szemere István szenvedéllyel átszőtt tartalmas tárlatvezetését. További információ: www.korsokhaza.hu
Vetési Imre
Fotó: KesziPress és a Korsók Háza
