A mai naptól az M30-as autópálya Miskolc és Tornyosnémeti között átadott szakaszának köszönhetően közvetlen autópályakapcsolat jött létre a borsodi megyeszékhely és testvérvárosa, Kassa között. Az útvonal a TEN-T hálózat és egyben a Via Carpathia, a Kelet-Európai Gyorsforgalmi folyosó része is. Az ünnepélyes átadón Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója mondott beszédet.
Az autópálya Tornyosnémeti és az országhatár közötti 1,7 km-es szakaszát 2018 januárja óta használják a közlekedők. A most elkészült 56,8 km-es szakasszal teljessé vált az M30-as autópálya, így egészen Budapestről Kassára (R4 gyorsforgalmi út Kassa- Migléc (Milhosť) szakasz) végig autópályán lehet majd közlekedni. Az útszakasz 2×2 sávos kialakítással, burkolt leállósávval és fizikai elválasztással épült meg. Az autópályán 130 km/h a megengedett legnagyobb sebesség.
A Miskolc és Kassa összeköttetését megteremtő M30-as gyorsforgalmi út átadásán a kormányfő kiemelte: ha van közép-európai együttműködés, akkor tud boldogulni a magyar vidék is.
Amit akarunk, az „nem egyszerűen csak virágzó vidéki Magyarország, hanem egy erős Közép-Európa”, amely elég erős ahhoz, hogy megvédje magát az olyan természetellenes beavatkozásokkal szemben, amelyeknek a mai napig érezni a következményeit – fogalmazott.
Hangsúlyozta: hogy ez a cél megvalósuljon, utakat kell építeni, amelyek összekötik a vidék különböző részeit, a vidékieket beviszik a nagyvárosba, összekötik az anyaországi magyarokat, a határon túli magyarokat és összekapcsolják a térség népeit. A most átadott út is ezt a célt szolgálja – mutatott rá.
Orbán Viktor kifejtette: régen a Lengyelország felé vezető kereskedelem fő gócpontja Kassa volt, nagyon fontos útvonal volt ez, és úgy lehetett egy jelentős nemzetközi útvonalat működtetni, hogy nem kellett hozzá érinteni a fővárost. Mi, Trianon utáni magyarok ezt nehezen tudjuk elképzelni – tette hozzá.
A miniszterelnök úgy látja, vissza kell alakítani a gondolkodásunkat, hogy rájöjjünk: egy olyan korszakba lépünk, amikor nem Budapestről kiindulva kell útvonalakat tervezni, hanem megvannak a régi természetes, egybetartozó térségek, amelyeket érdemes összekötni.
A kormányfő közölte: ez egy virágzó vidék volt, amíg a nagyhatalmak az első világháború után szét nem szabdalták. A mi nemzedékünk küldetése, hogy amit az idegenek és a nagyhatalmak szétszabdaltak, azt megpróbáljuk összeölteni – fogalmazott. Hozzáfűzte: ha ezt nem tesszük meg, akkor a magyar vidék adottságai nem érvényesülnek.
Hangsúlyozta: azonban mindenhol határokba ütközünk, így a magyar vidék boldogulása akkor képzelhető el, hogy ha a ma már különböző államokhoz tartozó területeket össze tudjuk egymással kapcsolni. Ez azt jelenti, hogy nem lehetséges a magyar vidék fejlődése a közép-európai egység gondolatának megvalósítása nélkül – mondta.
A fejlesztés során 6 különszintű csomópont épült, melyek közül 5 (306. sz. főúti, Szikszói, Halmaji, Encsi, Garadnai csomópont) olyan teljes értékű csomópont, amelyekre minden irányból fel- és le lehet hajtani. Hernádszurdoknál pedig úgynevezett félcsomópont épült, ahol az országhatár irányába nem lehet felhajtani.
Az üzemeltetési feladatokat az Encsnél megépült autópálya mérnökségről fogják ellátni. Arnótnál mindkét oldalon tengelysúlymérő állomás létesült. Délről északra haladva Csobádnál az autópálya mindkét oldalán komplex pihenő (Abaúj pihenő) épült, ahol az utazók komfortjáról vizesblokkok és pihenőbútorok – játszótér és fitneszpark – is gondoskodnak és a későbbiekben üzemanyagtöltő állomással bővíthető. Tovább haladva, Méránál, valamint Hidasnémetinél mindkét oldalon egyszerű pihenőhelyek (Aba Sámuel pihenő és Szent Erzsébet pihenő) épültek.
A teljes szakaszon 7 olyan híd épült, amely országos közutat vezet át a főpálya felett, további 10 olyan híd épült, ami mezőgazdasági utat vezet át a pálya felett.
Két olyan híd épült, amelynél a főpálya alatt halad át az országos közút és további 4 helyen olyan, ahol a mezőgazdasági út halad át a főpálya alatt. Egy olyan hidat is kialakítottak, ami alatt kerékpárút vezet át. Vízfolyás és völgyelet átívelésre 18 híd létesült, amelyből 4 vadátjáróként is funkciónál. Emellett további 2 híd biztosít áthaladást a vadak számára az autópálya felett.
A zajterhelés csökkentésére több település közelében, összesen 6,5 km-en építettek zajvédőfalakat.
A projekt részét képezte még 7 olyan körforgalomú csomópont kialakítása is, amelyek a pályaszakaszon kívül épültek meg.
A NIF Zrt. beruházásai során kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemre. Ennek jegyében 6 664 fát és 763 404 cserjét ültettek, valamint 6 vadátjárót alakítottak ki.
A projekt három kivitelezési szakaszra bontva épült meg. A 10,4 km-es Miskolc és Szikszó közötti szakaszt az STR 30 Konzorcium (Strabag Építő Kft. – Strabag AG) építette, nettó 39,9 milliárd forint értékben. A Szikszó – Encs közötti 24,2 km hosszú szakasz kivitelezési munkáit a Colas Út Zrt. és Colas Hungária Zrt. végezte, nettó 75,3 milliárd forint értékben. A 22,15 km Encs – Tornyosnémeti közötti szakaszt nettó 63,9 milliárd forint értékben a Hódút Kft. – Duna Aszfalt Zrt. építette.
A beruházásnak köszönhetően a térség iparvidéke bekapcsolódik a magyar gyorsforgalmi úthálózatba, így az infrastrukturális feltételekkel együtt tovább erősödik a régió versenyképessége is. Jelentősen javul a közlekedés színvonala és biztonsága, és az érintett települések lakóinak életminősége. A 3. sz. főút menti településeken naponta több ezer kamion halad keresztül, amely hatalmas terhet rótt ezidáig az ott élőkre. Az autópálya átadásával az átmenő- és teherforgalom is mérséklődni fog, amely azonnal érezteti majd a hatását. A főút forgalmának csökkenése révén pedig a Miskolcra dolgozni és tanulni járók is gyorsabban tudnak reggelente eljutni a megyeszékhelyre. Az autópálya átadásával pedig mintegy fél órával csökken a menetidő Miskolc és Kassa között.
Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója elmondta, a Via Carpathia magyarországi szakasza 221 km hosszan halad az M30-as, az M3-as, az M35-ös és az M4-es autópályákon. Az M30-as átadásával Magyarország elsőként végez a Via Carpathia útvonalhoz kapcsolódó feladataival. A közlekedési folyosó Európa északi és déli határát összekötő legrövidebb útvonal, mely a Baltikumtól Görögországig tervezetten mintegy 3300 kilométeren vezet, a litván kikötővárosból, Klaipedából indulva áthalad Lengyelországon, érinti Kassát, majd Miskolcon és Debrecenen keresztül áthaladva, Nagykerekinél éri el az országhatárt. A vezérigazgató arról is beszámolt, hogy az év végére várhatóan befejeződő fejlesztésekkel együtt, egymást követő három évben is több mint 100 kilométernyi gyorsforgalmi úttal bővül az ország úthálózata.
A beruházás az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrásból valósult meg, nettó 180 milliárd forint értékben.
Forrás: MTI/NIF Zrt.
