Összesen 172 millió forint kormányzati támogatásból újíthatja fel a nagybörzsönyi önkormányzat a 113 éves kisvasutat – jelentette be Paulik Oszkár polgármester szombaton, a kisvasút újraindításának ünnepnapján.
A polgármester beszédében ismertette: Nagybörzsöny egy alig hétszáz fős település, mégis több mind 42 ezer vendégéjszakát produkál már éves szinten. Az idén 19. éve újraindított kisvasút a harmincezer utaslétszámot közelíti. Országosan előkelő helyet foglal el az egy főre jutó épített műemlékek számát tekintve és gasztronómiai, valamint helyi termékeinek sokszínűsége is vonzza az idelátogatókat. Paulik Oszkár hangsúlyozta, hogy a kisvonat is nagymértékben hozzájárul a település turizmusának fellendüléséhez, éppen ezért folyamatos fejlesztéseket terveznek a vasútvonalon. 2022 tavasszal az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóvoltából az önkormányzat pályafelújításra 122 millió forint, míg ugyanebben az évben járműfelújításra 50 millió forint, tehát összesen 172 millió forint támogatásban részesül.
A rendezvényen Berki Zoltán, a kisvasút helyreállításának kezdeményezője emlékeztetett, hogy a XIX. század végén a Börzsöny fa- és kőanyagának leszállítása érdekében épült ki a hamarosan kétszáz kilométer hosszúra terebélyesedett kisvasúti hálózat. Ismertette, hogy Nagybörzsönyben Ipolypásztóra létesült először kisvasúti pálya, de miután ez a csehszlovák államhoz került Trianonban, ez a hálózat nagyvasúti kapcsolat nélkül maradt. Ekkor az esztergomi érsekség, az akkori erdőbirtokosság kezdeményezésére ezt a hálózatot a magyarországi területen lévő szobi állomáshoz kapcsolja. Hozzátette: Magyarországon egyedülálló, ma már műemlék csúcsfordító beépítésével négyszáz méter magasra felvezették a vasutat, majd onnan egy kacskaringós pályán levitték Márianosztrára, ahol kapcsolódott az akkor már meglévő, 1910-ben épült fő szállítóvonalhoz. Berki Zoltán úgy fogalmazott: ez egy olyan fantasztikus mérnöki munka, amelynek a megmentése és a turizmusba kapcsolása egy országos jelentőségű, turisztikai vonzerő. Elmondta, hogy az államosítások után még működtek ezek a vonalak, majd a műutak kiépítése egyre inkább sorvasztotta a hálózatot, és a turisztikai hasznosítási igény akkor még közel sem volt olyan erős, mint napjainkban. Az 1990-es években ez a vasút végleg megszűnt. A sínszálak először a bokrok mélyén, majd fizikailag is kezdtek eltűnni. Ekkor keletkezett az az összefogás, amelynek köszönhetően megmentették a vasutat – emlékezett vissza.
Berki Zoltán hangsúlyozta: nem mindig voltak olyan kormányok Magyarországon, amelyek a kisvasutak és a belföldi turizmus ügyét így felkarolták. Ma viszont már szinte természetesnek számít, hogy több száz millió forintot fordít az állam az ország kisvasútjainak korszerűsítésére.
Jónás Beáta, a Magyar Természetjáró Szövetség online szerkesztője elmondta, hogy a turisztikai célú közösségi közlekedésben pozitív irányú fejlődés tapasztalható, amelynek eredményeként egyre több helyre tervezhetik a látogatók a túrák kiindulási pontját és végpontját, összehangolt, turistabarát menetrendekhez igazodva – írja a 0627.hu.
