Dunakeszi három évtizede ápol – a megnevezést hűen kifejező – testvérvárosi együttműködést a Székelyföld nyugati kapujában elterülő Székelykeresztúr Város Önkormányzatával. A történelmi időket megélt tízezer lélekszámú erdélyi kisváros polgármesterét, Koncz Hunor-Jánost arról kérdeztük, hogy ők hogyan védekeznek a koronavírus-járvány ellen, milyen hatással van életükre.
- A világjárvány milyen hatással van Székelykeresztúr mindennapi életére? Mennyien fertőződtek meg a vírussal a város polgárai közül?
- Kezdetben mikor még mindnyájunk számára új és félelmetes volt a világjárvány, látván azt, hogy egyes nyugat-európai országokban tömegesen betegedtek meg és haláloztak el az emberek, érezhető volt Székelykeresztúron is a félelem és a pánik. Időközben megtanultunk felelősségteljesen együtt élni a járvány okozta helyzettel és ehhez mérten a lehető legnormálisabban élni az életet. Mégis azt mondanám, hogy a mindennapokra a legjobban az elszigeteltség nyomja rá a bélyegét és az, hogy több esetben el kellett maradjanak olyan kulturális, társadalmi rendezvények és/vagy családi események, amelyek testi és lelki feltöltődéssel járultak hozzá a mindennapokhoz. Ha összegeznem kellene, úgy fogalmaznék, hogy a lelki válság, amit a COVID-19 járvány okozott jobban rányomja a bélyegét az életünkre, mint a gazdasági válság. Ugyanakkor nap, mint nap azért dolgozunk és tesszük meg a tőlünk telhető legtöbbet, hogy az életünk visszaállhasson a normális kerékvágásba. Az elmúlt egy évben városunk közel tízezer fős lakosságából több százan betegedtek meg, de Istennek hála a legnehezebb időkben is el tudtuk kerülni azt, hogy a város karantén alá kerüljön.
- Mennyire hatékony a védekezés? Milyen intézkedéseket vezettek be? Az emberek fegyelmezetten betartják a hatóságok által előírt szabályokat?
- Több általános intézkedést is be kellett vezetni. A fontosabbakat megemlíteném, mint például a szabadtéri kötelező maszkviselés, a szociális távolság betartása, este 11 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom van életbe léptetve és úgy a beltéri, mint a kültéri privát rendezvények megrendezése tilos. Az emberek többségében betartják a hatóságok által előírt szabályokat, bár előfordul, hogy vannak kisebb-nagyobb kihágások, de ezekben az esetekben a hatósági szervek mindig a kihágás súlyosságához mérten járnak el.
- Hogyan tudják segíteni a beteg, idős, egyedül élő, rászoruló embereket? Milyen a társadalmi szolidaritás?
- Fontos megemlítenem, hogy Székelykeresztúr Város Önkormányzatánál dolgoznak olyan közösségi asszisztensek, akiktől telefonon is kérhetnek segítséget a beteg, idős, egyedül élő, rászoruló emberek. Kisvárosról lévén szó, ahol túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy majdnem mindenki ismer mindenkit, az a jellemző, hogy az emberek szívesen besegítenek az arra rászoruló embertársaikon.
- A koronavírus-járvány okozta negatív hatás mennyire érződik a helyi gazdasági, oktatási, kulturális- és sportéletben?
- Igen, érezhetőek a negatív hatások, de ugyanakkor az is érezhető, hogy többségében az emberek próbálnak kreatívan hozzáállni a kialakult helyzethez. A legkoncentráltabban érintett gazdasági szereplők a vendéglátó szektorban tevékenykedők, voltak olyan periódusok, amikor az ezer lakosra eső esetszámok negatív alakulásának következtében zárva kellett tartaniuk, mostanra a törvény megengedi, hogy 50%-os kapacitással nyitva tarthassanak a vendéglátó egységek. 2021 februárjától az iskolai oktatás is újraindult a tanárok és diákok fizikai jelenlétével. A kulturális rendezvényekből is igyekszünk a lehető legtöbbet megrendezni, természetesen a kötelező előírások betartásával. A sportéletben jellemzővé vált, hogy a sportolni vágyok több fajta egyéni sportolásra alkalmas tevékenységet kezdtek űzni. Itt megemlíteném a nehéz terepen történő futást. A törvény megengedi, hogy kültéren űzhető csapatsportok kedvelői maximálisan 10 fős társaságokban megtehetik azt.
- A pandémia mennyire és minden változtatja meg az emberek jövőbeli életét, a város működését?
- Többnyire az tapasztalható, hogy az emberek nehezen tudnak és nem is igazán mernek hosszú távra tervezni. Büszkén mondhatom, hogy Hargita megyében elsőként a megyeközpontban és Székelykeresztúron indultak be az oltási központok januárban, mégis nagyon óvatosak az emberek, hiszen már többször megtapasztalhattuk azt az elmúlt egy évben, hogy a könnyítések után ismét szigorításokat kellett bevezetni a hatóságoknak. A város működését illetően abban a periódusban vagyunk, amikor nagy hangsúlyt kell fektetnünk a digitalizációra, és olyan fejlesztések bevezetésére, amikkel pénzt tudunk megspórolni a város kasszájában.
Vetési Imre (Dunakanyar Régió)
