Budapesten szinte senki sem tudja, hogy itt, a bevásárlóközpontok tövében megbújva Árpád-kori templomok és romok találhatók.
Tudjuk-e hol van Sikátor? Ez a település az Árpád korban hol Hartyán (a HARKA méltóságnévből eredeztethető), hol Mezőszentmárton, máskor a Sikátor nevet viselte. A 20 házból álló falu egyetlen Észak – Dél irányú utcából állt. A település neve a sűrűn előforduló határvitákról szóló perek följegyzéseiből ismert. Jelenleg a Fót és Rákospalota közt elhelyezkedő apró település Fóthoz tartozik.
A falunak Szent Mártonnak szentelt temploma volt, ami a török megszállás idején tönkre ment. Három évtizeddel ezelőtt még meredeztek ugyan a falai, mára azonban csak térdig, másutt bokáig érnek.
Nem egyszerű megtalálni, mivel nem Sikátor jelenlegi helyén, hanem attól 2 km-re keletre, a volt Alagi Állami Tangazdaság tehenészeti telepétől (már erre sem sokan emlékeznek) délre helyezkedik el a templomrom. Bonyolítja a dolgot, hogy az Alagi Állami Tangazdaság hatalmas területeit még a rendszerváltáskor megvásárolta egy Belgiumban bejegyzett cég, s mindössze csak az a 110 m2-es terület, melyen a romtemplom található nem került hozzájuk, mert ez az apró rész országos műemlékvédelem alatt áll, s így maradt Fót önkormányzata tulajdonában.
2020 nyarán néhány fóti polgár kezdett utána járni, hogyan lehetne a templomromot megmenteni a teljes enyészettől. Felvették a kapcsolatot a szentendrei Ferenczi Múzeum Régészeti Osztályával. A múzeum négy régésze az ősz folyamán helyszíni szemlét tartott és szakmai javaslatokkal élt. Az önkéntesek ősszel kitakarították a területet, és a fóti önkormányzat kérésükre bekeríttette a templomromot.
Idén, február 17-én hívásukra ellátogatott a helyszínre Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont vezetője, aki megszemlélte a romot, s szakmai szempontból értékelte a látottakat, majd számos tanáccsal látta el a feltárás szakszerű előkészítéséhez a lelkes, ám amatőr társaságot. A szomszédságban található, hosszan vonuló földsánccal kapcsolatos kérdésre válaszolva nem tartotta lehetetlennek, hogy az esetleg a Csörsz árok egy részlete lehet, de ezt kutatásokkal kellene eldönteni.
„A Magyarságkutató Intézet egyik célkitűzése, hogy azokat a romokat, amik Magyarország területén még megtalálhatók és feltárhatók, maradjanak meg az utókornak, – megmentésük nemzeti érdek! Az ilyen ügyeket felkaroljuk. Ennyi időt rá kell szánni minden egyes műemlékre, hogy a helyi erőket felvilágosítsuk, hogyan, milyen engedélyekkel lehet régészetileg feltárni.”
Igazgató úr a sikátori rom, valamint a közvetlen szomszédságban, a Dunakeszihez tartozó Alagi-majori Árpád-kori templomrom közelsége kapcsán felvetődő kérdésre a következőket nyilatkozta:
„A Magyarságkutató Intézet egyik távlati célja az olyan, nagyobb ívű zarándokutak kidolgozása, mint például a Szent László zarándokút. Ugyanígy támogatjuk a helyi, kisebb régiókat összekötő, épített örökségeken keresztül futó zarándokutak létrehozását. Biztos vagyok benne, hogy Budapesten szinte senki sem tudja, hogy itt a bevásárlóközpontok tövében megbújva hány ilyen templom és rom található.”
A civil csapat nagy örömmel fogadta és megtisztelőnek tekintette, hogy a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont vezetője az Árpád-házi és a többi középkori királyunk csontjainak korszakalkotó azonosítása, valamint az Aba Sámuel nemzetségfői központjának feltárási munkálatai mellett időt szakított rá és szakmai tanácsokkal látta el a templomrom megmentését célul kitűző társaságot.
Utóirat
Kincskeresőknek nem ajánljuk a helyszínt, mert sajnos a leendő régészeti feltárást már mások megelőzték. Látható nyomokat hagyva feltúrták a falak közti területet, fémkeresővel átvizsgálták a talajt. Szomorú, hogy a régészek így minden bizonnyal szegényebb leletanyagra számíthatnak.
A feltárástól függetlenül, Szent Márton napján szabadtéri misét tervez ide Sebők Sándor fóti plébános kanonok.
Windhager Károly (Dunakanyar Régió)
