– Milyen érzésekkel búcsúztatta a 2020-as esztendőt? – kérdeztük Sipos Dávid alpolgármestertől, a Dunakeszi Programiroda vezetőjétől.
– Munkatársaimhoz hasonlóan vegyes érzések vannak bennem, hiszen a legtöbb közösségi, városi kulturális rendezvény elmaradt. A korábbi évekhez hasonlóan nagy lelkesedéssel, ambícióval, számos új megoldással készültünk, de mindhiába. Sajnos a koronavírus-járvány mindent felülírt. Óriási űr maradt volna bennem, ha a dunakesziek nem vizsgáztak volna jelesre a pandémia elleni védekezésben, a rászoruló, idős, betegtársaink megsegítésében, közösségépítésből, összefogásból.
– Ez miben mutatkozott meg? Az önkormányzat és a lakosság együttműködése a koronavírus-járvány sújtotta esztendőben is érzékelhető volt?
– Abszolút! A pandémia elleni eredményes védekezés – sok egyéb mellett – a példaértékű közösségi összefogásnak köszönhető, ami a nehéz hetekben, hónapokban rendkívül inspiráló volt. Ehhez fogható, szinte példanélküli összefogást a 2013-as dunai árvízi védekezéskor tapasztalhattunk, amiben én is részt vettem. A koronavírus-járvány első és a második hullámában több mint háromszáz esetben segítettünk a rászorulóknak. Jó érzéssel mondhatom; mindenki – aki kérte – számíthatott ránk.
– Mi volt a jellemző, miben kérték az önzetlen támogatók segítséget?
– Legtöbben a mindennapos bevásárlásban, gyógyszerek kiváltásában, a nyugdíjas klub tagjai pl. a védőkesztyű- és maszk kihordásában, de volt, akinek számítógépet ajánlottak fel az online-tanuláshoz, míg mások számítógépasztalt, egyéb elektronikai eszközöket kértek. Nagyon sokrétű volt a segítségnyújtás, melynek – szerintem – az egyik legnagyobb értéke, hogy a bajban ezúttal is összefogtak a dunakesziek. Vannak olyan „párok” – önkéntes segítő és segítségkérő -, akik a mai napig kapcsolatban vannak egymással, a fiatalok, a középkorúak bevásárolnak az időseknek, igyekeznek könnyebbé tenni mindennapjaikat. A Facebookon létrehozott csoportban elsősorban a fiatalok, az életerős középkorúak segítségét kértük, akiknek köszönhetően nem volt olyan lakossági kérés, amit még aznap ne teljesítettünk volna.
– A város kulturális életét irányító politikus számára milyen tanulságokat hozott a mindennapi életünket béklyóba kötő pandémia?
– Számomra az egyik legnagyobb tanulság vagy inkább úgy mondanám, hogy ezúttal is megtapasztalhattuk, hogy az idősek mennyire igénylik a társadalmi kapcsolatokat. Mi fiatalok talán nagyon hamar hozzászoktunk az online-élethez, de az idősebb korosztályok tagjainak fontos volt a társadalmi kapcsolatnak a fenntartása, a személyes találkozások, az optimizmust tápláló emberi szó. Egy-egy ilyen találkozáskor nem kevesen szinte az „egész életüket” elmesélték. Ezek a szép emberi gesztusok, megnyilvánulások sokat jelentenek mindannyiunk számára. Fiatalok, diákok, tanárok, vállalkozók, hivatali dolgozók ékesen bizonyították, hogy lehet számítani a dunakeszi lakosokra.
– Elkezdődött a 21. század harmadik évtizede. Milyen reményekkel, tervekkel vágott neki az új korszaknak?
– Reményekkel? Hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb veszteséggel túl leszünk a koronavírus-járványon. Kollegáimmal együtt bízunk benne, hogy újraindul a társadalmi, a közösségi élet, s minél több rendezvényt tudunk majd szervezni 2021-ben.
– Hazánkba is megérkezett a Covid-19 ellen védelmet adó Pfizer vakcina, melynek köszönhetően talán már 2021 második felében újra a régi életünket élhetjük. Az újjászületés reményében milyen rendezvényeket, programokat tervez a Dunakeszi Programiroda?
– Őszinte leszek, új típusú rendezvényt egyelőre nem szervezünk. A mi célunk az, hogy az eddig meglévő rendezvényeket újítsuk meg, vagy más szóval, „ránc felvarrjuk” egy kicsit. Én úgy látom, hogy nem mennyiségben kell nekünk növekedni, hanem az ésszerű és kedvelt újításokkal tovább kell javítani a minőséget. Amire nagyon készülünk – és készültünk, csak a koronavírus-járvány miatt 2020-ban elmaradt – az a X. Dunakeszi Feszt. Bízom benne, hogy idén szeptemberben már megtarthatjuk a rendezvényt, amivel igyekszünk nagyot „durrantani”. Mint minden más rendezvény, így sajnos elmaradt az 1848-49-es forradalom- és szabadságharc hőseinek emléke előtt tisztelgő Dunakeszi Viadal is. Első alkalommal rendeztük volna szombaton, hogy ne csak a diákok, hanem a szülők, a családok is részesei lehessenek dicső honvédeink és huszáraink látványos győzelmének a Katonadombon. Szóval, mi már nagyon készülünk, javában tart az idei programok előkészítése, már csak az a kérdés, hogy mikor tudjuk végleg legyőzni a koronavírus-járványt.
– Optimista?
– Igen! Ugyanis meggyőződésem, hogy a napjainkat meghatározó vírust hamarosan legyőzi az orvostudomány és a fegyelmezett emberek hatalmas közössége.
Vetési Imre (Dunakanyar Régió)
Fotó: sunnyphoto.hu
