Mintegy fél tucat rendelettel a kormány „átrajzolta” az egészségügyi ellátórendszer teljes palettáját. Az egészségügyért felelős miniszter jogkörei nagyjából néhány intézményvezető kinevezési okmányának aláírására korlátozódott, miközben a szakmai irányítással, a finanszírozással kapcsolatos jogkörök szinte mindegyike az Országos Kórház Főigazgatóhoz kerültek. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is – írja a nepszava.hu.
Az éjjel megjelent kormányrendelet a fővárosban és Pest megyében három vezető, úgynevezett centrum alá sorolta a korábban önálló kórházakat. Így a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézethez a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, a Péterfy Sándor Utcai Kórház-Rendelőintézet, a Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet (Cegléd) és a Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet (Nagykőrös) tartozik majd.
A második nagy központ az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő lesz, ide azonban csak két intézményt soroltak. Az egyik a Szent Margit Kórház, amely egy korábbi kórházösszevonás alkalmával már volt a Szent János egyik telephelye. Ám a 2011-ben Tarlós István erős lobbizása nyomán leválhatott és ismét önállóvá kórházként működött. A másik idesorolt intézmény a visegrádi rehabilitációs intézet.
A harmadik centrum kórházként a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházat jelölték ki. Külön rendelet készült a Honvédkórház irányításáról, ezt az intézményt ugyan nem került bele a centrum kórházakról szóló kormányrendelettel szabályozottak körébe, de több fővárosi nagy intézményirányítást is rájuk bíztak. Így a jövőben a Honvédkórház szatellit intézménye lesz az eddigiekben a Péterfyhez tartozó országos baleseti intézet, a váci kórház, a fővárosi Károlyi Sándor és az Uzsoki utcai, valamint a kistarcsai eddig jobbára a pest megyei betegeket ellátó kórház. A Honvédkórház vezetőjét továbbra is a honvédelmi miniszter nevezi ki, de az idesorolt kórházak irányítását részben megosztott jogosítványokkal biztosítják, másrészt a szakmai felügyeletet kizárólag az országos kórházi főigazgató hatáskörébe utalták. Így például egészségügyi szolgáltató irányításáért felelős helyettesét is az országos kórház-főigazgató nevezi ki.
A korábbi tucatnyi országos intézetek számát összevonásokkal a felére redukálta egy kormányrendelet. A jövőben az országos gyógyintézeti címre a Haller utcai kardiológiai intézet, a Heim Pál gyermekgyógyászati intézet-, a Korányi-, valamint az onkológia intézet, illetve az összevonások nyomán létrejött Országos Mozgásszervi, és Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet lesz jogosult. Míg az Országos Mozgásszervi Intézet az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet összevonásával jött létre, addig az országos idegsebészet a Nyírő Gyula és az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet összeolvadásával jött létre. Az országos intézetek is kaptak szatellit kórházakat, így a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet irányítása alá került a balatonfüredi Állami Szívkórház.
Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet fennhatósága alá tartozik a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, a Veszprém Megyei Tüdőgyógyintézet. Az Országos Mozgásszervi Intézet irányíthatja a Parádfürdői Állami Kórházat. Az Országos Onkológiai Intézet pedig a Mátrai Gyógyintézetet. Az országos gyógyintézet és az országos társgyógyintézet vezetőjét – az országos kórház-főigazgató javaslatára – az egészségügyért felelős miniszter nevezi ki és menti fel, de minden további jogosítvány az országos kórházi főigazgatóé. Az új struktúrához igazították a finanszírozási szabályokat is, így január elsejétől az egészségügyi intézmények saját hatáskörben 5 millió forintig vállalhatnak kötelezettséget. Az ennél nagyobb összegű megrendelések az Országos Kórház Főigazgatóság hatáskörébe kerül. Új szabályok születtek a várólistás ellátások kezeléséről, finanszírozásáról is.
