2019. március 25. hétfő - Irén Dunakeszi | Göd | Fót | Szentendre | Sződliget | Vác | Verőce | Kismaros | Nagymaros | Zebegény | Szob
Címlap | Külföld | Belföld | Kultúra | Sport | Hirdetés | Ingatlan | Bulvár | A nap receptje


Lapjaink


Lapjainkat letöltheti itt!


Lapjainkat letöltheti itt!









Támogatóink








Magyarország felhőképe

Felhőkép

Menetrendek

» MÁV - ELVIRA
» VOLÁN
» MAHART


E-mail belépők

» Freemail
» Gmail


Linkek

» Femina
» Használtautó
» Benzinár kereső
» Útvonalterv
» Autópálya-matrica
» Központi Tudakozó
» Magyarország.hu

2019. 03. 06.
Tuzson: Azért dolgozunk, hogy ne párologjon el az elődeink kultúrája

Az egyházi beruházásoknak különösen nagy jelentőségük van manapság, amikor szinte alig érkeznek hírek arról, hogy a nagyvilágban valahol templom vagy parókia épül – fogalmazott a lapunknak adott interjúban Tuzson Bence, a Pest megyei 5. számú választókerület országgyűlési képviselője. Mint mondta, a kormányzat megbecsüli az egyházak közösségformáló szerepét, és a példaértékű összefogást, amely a közreműködésükkel létrejött.

– Térségünkben az elmúlt időszakban templomok épültek és újultak meg. Mi indokolta ezt?

– A kultúrát nem lehet örökölni, mert az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem teremti magának – idéztem korábban már Kodály Zoltán számomra nagyon fontos, iránymutató szavait. A kultúra megújítása pedig mindig magában hordozza, hogy a jelennek a jövőről is gondoskodnia kell. Márpedig amikor templomokat építünk vagy újítunk fel – mentünk meg az enyészettől –, akkor az a gesztus nemcsak a jelen generációknak szól, hanem az elkövetkező nemzedékeket is szolgáljuk.

– A kormányzat 2010 óta megbecsült partnerként tekint az egyházakra, de milyen, helyben is érezhető hozadéka lehet ennek?

– Az egyházi iskolák mellett említhetném azt is, hogy a kormányzat elismeri és megbecsüli az egyházak tevékenységét, amellyel segítik a közösségek életét. Határozott elképzelésünk, hogy a keresztény kultúrára kell építenünk a magyar jövőt. Ez különösen fontos napjainkban, épp ebben az időszakban, hiszen a keresztény kultúra megőrzésén múlik a nemzet jövője. Azt a kultúrát kell megtartanunk Magyarországon, amelyben minden magyar ember otthon érzi magát. Nem akarunk sokszínűekké válni úgy, hogy közben összekevernek bennünket egy idegen, bevándorló népességgel, hanem olyanok akarunk lenni, mint amilyenekké ezerszáz esztendő hagyatékával felvértezve itt, a Kárpát-medencében, tehát Csomádon, Csömörön, Dunakeszin, Erdőkertesen, Fóton, Gödön és Veresegyházon is váltunk.

– Mit ért az alatt, hogy felkarolják az egyházak közösségépítő tevékenységét?

– Ezt talán példákkal lehetne a legjobban illusztrálni. Nagy-nagy örömmel említhetem, hogy Fóton a Szeplőtelen fogantatás templomának felújítása ötszázmillió forintos kormányzati támogatással valósul meg. A beruházás még nem zárult le, hiszen közvetlenül 2017 karácsonya előtt kezdődött meg az orgona felújítása, amivel várhatóan az idén tavaszra végeznek a szakemberek. Úgy látom, hogy ebben a beruházásban is megnyilvánul az egyház közösségformáló ereje.

– Már önmagában a kereszténység is nagyon sokszínű, így például számottevő görögkatolikus közösség él a régiónkban, amelynek történetében nagy előrelépést jelentett, hogy Dunakeszin felépült a Szent Péter és Pál Görögkatolikus templom. Miben látja ennek a jelentőségét?

– Akkor válik ez a tény igazán különlegessé, ha arra gondolunk, hogy milyen kevés hír szól manapság arról, hogy a nagyvilágban valahol templom vagy parókia épül. Dunakeszi, Göd és Fót görögkatolikus híveinek azonban volt hitük és erejük, hogy tégláról téglára megépítsenek egy templomot és egy parókiát. Ezek a téglák a hit olyan apró kis darabkái, amelyekből újjáépülhet Európa hite.

– Ön aktívan támogatta, felkarolta a református közösség hasonló terveit is. Volt ennek valamiféle különleges oka?

– Két évvel ezelőtt, 2017-ben ünnepelte a világ a reformáció ötszázadik évfordulóját. Kiváló alkalmat adott ez a jeles jubileum arra, hogy reformátusok és nem-reformátusok együtt, őszintén kimondjuk: a reformátusság nemcsak a múltban, hanem a jövőben is nélkülözhetetlen tényezője kell, hogy legyen a magyar nép lelki megújulásának, a kultúrának, a gazdaságnak, a hazafiságnak. A 2010-ben alapított csömöri református missziói gyülekezet egy olyan templom és gyülekezeti otthon építését tűzte ki célul, amely példáját adhatja a krisztusi hitben gyökerező, református örökséget képviselő egyházi megújulásnak. Olyan nemes gondolatokkal és lelki megalapozottsággal álltak hát hozzá a tervezéshez, hogy egy pillanatra sem lehetett kérdéses, hogy felkaroljuk a kezdeményezésüket. A kereszténységnek ezt a fajta sokszínűséget az évszázadok hagyták ránk, és mi ebben akarunk élni és magyaroknak megmaradni, mert ez a garanciája annak, hogy ne párologjon el az elődeink kultúrája.



Szabó Palócz Attila
Dunakanyar Régió
fotó: Ligeti Edina

| Impresszum | Médiaajánlat | Jogi nyilatkozat | Közlemény |

© 2019 Dunakanyar Régió - Közéleti Újság Online Kiadása

Legfrissebb hírek

Rétvári: Kelet-Európának egyre nagyobb szerepe lesz a jövőben a tehetséggondozásban (2019. 03. 24.)Ég és föld találkozása (2019. 03. 24.)Vác: Családi tehetségnap (2019. 03. 22.)Kirándulóidőt hoznak a következő napok (2019. 03. 22.)Felavatták a Királyréti Kirándulóközpontot (2019. 03. 22.)Ma van a Víz Világnapja - Vizet mindenkinek! (2019. 03. 22.)Az Erdők Világnapját ünnepelték Kismaroson (2019. 03. 21.)Az alkotó művészházaspár (2019. 03. 20.)Gyöngyösi Márton: a Jobbik EP választási programja három pillérre épül (2019. 03. 20.)Megnyílt a megújult Kincsem-Imperiál-kiállítás a Mezőgazdasági Múzeumban (2019. 03. 20.)Kistérségi versmondó seregszemle Dunakeszin (2019. 03. 19.)Aknay János festőművész kiállítása a MANK Galériában (2019. 03. 19.)Tuzson: Csökkenhet a vasúti menetidő, komfortosabb lesz a közlekedés (2019. 03. 19.)Dunakeszi: Megkezdődött az útpálya felújítása és a kerékpárút építése (2019. 03. 19.)Lingura Diána megidézte Celine Diont a Dunakanyar Hangja döntőjében (2019. 03. 18.)
| Következő 15 |